Reputáció a köznevelés kriptovalutája
👩🏽🏫 👨🏽🏫📚
📖 🛤🌄♻️ ✅
Az elmúlt időszakban
sokat gondolkodtam milyen újabb hasznos témában oszthatnám meg gondolataim és
arra jutottam, hogy a 2019. évet leghasznosabban szintetizáló téma a Belső Ellenőrzés lehet, hiszen ez az alapja az Önértékelést követő Minősítésnek, amelyek így együtt a Tanfelügyelet meghatározó szegmensei.
Mivel a teljes Intézményi Önértékelésben korábban csoportvezetői szerepet
vállaltam, mára jelentős tapasztalati többlettel rendelkezem az Intézményi, az
abból táplálkozó Vezetői és természetesen a Pedagógus Önértékelések területén
is, amelyek segítségével folyamatosan fejlődhetek szakmai és személyes téren
is.
Az idei év legfontosabb eseményei között az általános iskolai és a művészeti
iskolai tanfelügyeletek szerepelnek a személyes gyakorlatomban, amelyek feltárták
a legfőbb intézményi hiányosságokat, külön a közismeret és külön a művészeti
területen is, hiszen két különböző tanfelügyeleti eljárásban is részt vettünk.
Ezek a közismereti és művészeti szegmentálással lefolytatott tanfelügyeleti
ellenőrzések lehetőséget biztosítottak, hogy megismerjük a külső perspektívából
érkező jelzéseket és megfigyelési eredményeket, amelyek segítségével azonosíthatóvá
- és Intézményi Intézkedési tervben rögzíthetővé - válnak a fejlesztendő
területeket.
A legkiemeltebb területként minden esetben a megbecsültség-érzet, tehát a reputáció fenntartása mutatkozott meg, ami számomra is meglepetést okozott, hiszen
személyes nézőpontomból is ezt érzem a legnagyobb gyengeségnek.
A személyes beszélgetések alkalmával a feladatellátást negativizáló
tényezőket elkerülöm, annak érdekében, hogy a sikerkövető attitűdöm megőrizhessem,
de a papír alapú visszajelzésekben minden szerepkörben megjelentek.
Kiderült, hogy az általam kellemetlen mellékhatásként tapasztalt reputációs
hiányosság jelen van a legtöbb generációnál, a legtöbb szinten és gyakran kedvezőtlen
élethelyzeteket teremthet, vagy esetleg veszélyessé is válhat, ami meghatározó fluktuációs
folyamatot idézhet elő a köznevelési intézményeknél.
Vezetői szemszögből érdemesnek tartom ezeket az
intézményi exitpontokat meghatározni, hiszen segítségükkel a válságmenedzselés hatékonnyá
tehető, konkrétabban fogalmazva érzékelhetővé válik a szenvedésben, vagy kedvezőtlen
munkakörülményekben érintett munkatárs azon szándéka, hogy tudását és
tapasztalatát egy másik intézményben, vagy másik pályán kamatoztatná.
A munkatársak perspektívájából nézve az exitpont akkor következhet be,
amikor a befektetett energia, idő, kapcsolatok és pénz már nem térül meg a munkavégzés során és ezt a kiszolgáltatottsági helyzetet az
érintett szándékozik a lehető leggyorsabban megszüntetni.
Ezt a szándékot akár el is fogadhatnánk, azonban vezetőként sokat tehetünk
a megelőzése és annak érdekében, hogy a folyton változó körülményekben legalább
a humánerőforrás területén biztonsági kapaszkodókat alakíthassunk ki.
Minden intézmény érdeke, hogy a képzett munkatársakat továbbképezze és az így megszerzett tudást az intézményen belül hasznosíthassa, amely feltétele a személyes exitpontok meghatározása és a
fluktuáció megelőzése.
A korábbi gyakorlatban ezeket a válsághelyzeteket vezetői karizmatikussággal,
esetleg kedvességgel is meg lehetett oldani, de ahogy a világszükségletek és a munkavállalói
igények változnak - a kompenzálás érdekében – a kriptovaluták felhasználása is szükségessé válhat.
Mik lehetnek ezek a
kriptovaluták?
Véleményem szerint a reputáció a köznevelés kriptovalutája, amely többféle
valutanemmel is rendelkezhet, de ezekből a legfontosabbakat emelném ki, de
juthat belőlük minden egyes napra J
-
személyes
-
közösségi
-
egyéni
-
szakmai
-
nyilvános
-
offline
-
online
… tehát érkezhet a fenntartótól, a vezetőtől, a kollégáktól, a szülőktől,
a gyermekektől és a külső partnerektől, vagy egyéb érintett szereplőktől, passzívan,
aktívan és interaktívan is.
Az infokommunikációs korban a hírnév és a megbecsültség kialakítása és védelme talán a legfontosabb tevékenységeknek számítanak,
emiatt a reputáció fogalma kiemelten értékessé vált, amely mindkettőt szintetizálja.
Korábban már taglaltam, hogy a köznevelési intézmények esetében mennyire
fontos a felhasználói-, a munkáltatói- és a tehetségmárka szegmentált kialakítása, de a reputációval történő értékmegosztás még
ennél is fontosabb lehet, hiszen ez határozza meg a látens – főleg
erkölcsi és szellemi – forráselosztások minőségét és mennyiségét.
Mivel a különböző intézményi szegmenseknek különböző reputációra van
szükségük az élményfeldolgozás is eltérően – a korábbiakhoz képest személyre szabottabban – zajlik,
tehát vezetőként fontos a történések naprakész nyomon követese és a változások korszerű
menedzselése, egyszóval az élménymenedzselés.
Egy egyedi élménymenedzselési gyakorlat kialakításával az
intézmény szervezeti kultúrája könnyen korszerűsíthető, amely elengedhetetlen a
hosszútávú fennmaradás érdekében, hiszen egy intézmény korszerűségét nem (csak) a felhasznált
módszerek és eszközök fejlettsége és aktualitása határozza meg, hanem a
tanulási és tanítási folyamatokban megélt élménytöbbletek, amelyek megmutathatják
az intézmény valódi
dimenzióit.
Természetesen az átadott tudást felhasználó gyermekek és a
tapasztalatokat azonnal hasznosító szülői partnerek elvárásai is túlmutathatnak
azon, amit egy hagyományos köznevelési intézmény nyújthat számukra.
A lelkiismereti határon túlmutató kérések teljesítésének
eldöntéséhez kiváló támpontot nyújthat egy intézményi etikai kódex, amely minden fontosabb kizáró okot hivatkozási alapként tartalmazhat.
Az ilyen esetek előfordulásának redukálása érdekében szintén a megelőzés lehet a legjobb taktika, ugyanis a szükségtelenül kiterjedt személyes
igények teljesítése megrengetheti a fenntartott kedvező intézményi kondíciókat
és hatására tömeges többletelvárások jelenhetnek meg nagyon rövid idő alatt,
amelyeket az intézmény értelemszerűen nem képes teljesíteni, ezért a hírneve széles
körben is támadások célpontjává válhat.
A kiemelt partnerek esetében azonban pontosan az
ellenkezője tapasztalható, hiszen ők többletszerepvállalásaikkal sokat
lendítenek az intézményi hírnév és megbecsültség – tehát együtt a reputáció – kiterjesztésében
és gyakran az intézmény ezt a tevékenységet szűkös lehetőségeit figyelembe véve
kevésbé képes kellően viszonozni.
Esetükben is kiváló értékközvetítési módszer lehet a viszont-reputáció, mint meghatározó kriptovaluta multiplatformos alkalmazása, amellyel az
érintettek megfelelő figyelemhez és széleskörű érdeklődéshez juthatnak, ezáltal
megjelenésük vonzóbbá és jelenlétük erősebbé válhat, összességében pedig társadalomkulturális
tekintetben is példaértékűvé, valamint natívabb illeszkedésűvé fejlődhet szerepvállalásuk.
A megyeszékhelyeken és
nagyobb városokban – a 6 éves korosztály beiskolázása ellenére, vagy pont annak
okán – erősödhet a verseny a köznevelési intézmények között. Ebből a versenyből
a meghatározó vonzóerővel, valamint mérhető felhasználói-, munkáltatói- és tehetség-reputációval rendelkező intézmények kerülhetnek ki győztesként, ahol a vezetőség
és a munkaközösség képes összefogva – a hétköznapi problémamegoldásokon
túlmutató – értékfaktort biztosítani. Ezekben az intézményekben a reputáció építése
már korábban elkezdődött és már csak a fenntartási, esetleg megőrzési
tevékenységekre szükséges koncentrálni esetükben.
Ez utóbbiban egyébként nagy segítség lehet a reputációbiztosítás intézménye, amely a versenyszférában már közismerten és közkedvelten
elterjedt szolgáltatás.
Az infokommunikációs
korban a valódi láthatóságot a személyes és a digitális térben történő hírnév-kiterjesztés
biztosíthatja, amely a korszerű reputációmenedzsment része.
Azon intézmények esetében, amelyek nem rendelkeznek meghatározó online
reputációval, vagy a személyes és az online térben is negativizáló – a belső,
vagy a külső partnereket kedvezőtlenül érintő, jellemzően személytelen,
hivatalos hangvételű - tartalmakat adnak közre, nem lesznek képesek valódi
reputáció létrehozására, így a vonzóerejük – a jellemzően online térben
tevékenykedő – fiatalabb generációi körében megszűnik. Ezzel együtt az online
és a személyes térben elterjedő negatív véleménynyilvánításokkal is együtt
járhat ez a folyamat, hiszen az emberek nem szeretik, ha megtévesztik őket és
az ilyen incidenseket azonnal nyilvánosságra kívánják hozni.
A pozitív hatásoptimalizálás érdekében azonban a legtöbb korszerű platformot – rendeltetésüknek
megfelelően – érdemes felhasználni a reputációs dimenziók hatásfokának növelése
érdekében, tehát a legfontosabb közösségi oldalak, videomegosztók, blogok és adatbázisok
kollektív használata erősen ajánlott a hírnév és megbecsültség
A köznevelési reputációs
gyakorlat fenntartásához elengedhetetlen a fejlesztésre szánt intézményi alapfunkciós
területek meghatározása, amelyek az alábbiak lehetnek:
-
fogyasztói márkaismertség
-
munkáltatói márkaismertség
-
tehetség márkaismertség
-
elégedettségmérés
-
teljesítménymérés
-
hasznosulásmérés
-
pozitív megerősítés
-
pozitív értékelés
-
pozitív kommunikáció
-
élménymenedzsment
-
változásmenedzsment
-
válságmenedzsment
-
offline jelenlét
-
online jelenlét
-
digitális jelenlét
-
fizikai biztonság
-
szellemi biztonság
-
lelki biztonság
-
…
A köznevelésben a 2020.tanév
is a közösségépítés témaköre köré fog szerveződni, amely elsőre könnyebb feladatokat ígér,
mint amit valójában a problémamegoldás menedzselése tartogat.
Egy olyan társadalomkulturális helyzetben, amelyben jelenleg hazánk tartózkodik
nem lesz könnyű feladat összefogni és együtt is tartani a kisebb-nagyobb
embercsoportokat.
Mindannyian hallhattunk már róla, hogy a külső szemlélők, kiemelten a
külföldiek kedvezőtlenül bírálják el az átlagos magyar sajátosságokat, szabályokat,
hagyományokat és szokásokat.
A nyugati társadalmakban elfogadott kooperáció helyett nálunk kiterjedté
vált a rosszindulat, az irigység, a hátráltatás és a megtévesztés gyakorlata,
amely a korábban kialakult kisebb csoportok, családok, szervezetek és a nagyobb
közösségek kohéziós erejét is gyengítheti.
Ezt a tendenciát látva az új szereplők nem mernek új közösségeket kialakítani,
ezért a személyes innovációs
faktor és a kollektív fejlődési potenciál sem mérhető az
átlagemberek körében.
Az infokommunikációs kor sajátosságai tovább
komplikálják a helyzetet, hiszen ez az időszak olyan digitális keretrendszerbe került, ahol az önmegvalósítás fontosabbá vált az összefogásnál, ezért
az élményfogyasztók előszeretettel választják a személyes előrejutási lehetőségeket
a kollektív fejlődési lehetőségekkel szemben.
A köznevelési intézmények kiemelt feladata tehát az lesz, hogy natív illeszkedési pontok kialakításával és kollektív élmény-helyzetek fenntartásával
olyan szőnyeget biztosítson, amelyen a közösségek örömmel sétálnak végig és elsajátíthatják
a kollektív problémamegoldás gyakorlatát.
Ezt a gyakorlatot a fiatalabb generációk továbbadhatják családtagjaiknak,
akik akár közéleti, gazdasági, akár társadalomkulturális szempontból tekintve nagyobb
hasznosulást érhetnek el a korábbiakhoz képest.
Hosszútávon ezáltal a reputáció – tehát a megbecsülés és a hírnév
együttvéve – a köznevelés olyan nyilvános kriptovalutájává válhat, amely széles
körben kiterjesztve alkalmas lehet a prémium értékmegosztásra, általa az
átlagemberek megtanulhatják a lelkiismeretileg helyes döntések folyamatát és
elsajátíthatják annak gyakorlatát.
Debrecen, 2019. December
15.
Domokos
János Antal
Trombitaművész-tanár, Karmester,
Nemzeti ösztöndíjas Zeneszerző, Szövegíró,
Szakvizsgázott pedagógus, Közoktatási vezető,
a Művészi
Zene Kör tehetségmenedzselő szervezet és
az Alternatív Lehetőségek Művészeti Akadémia vezetője