Adatstratégia a köznevelésben
👩🏽🏫 👨🏽🏫📚
📖 🛤🌄♻️ ✅
A közneveléssel több újabb bejegyzésem is
foglalkozik, a legfrissebb a Digitalizáció a művészetoktatásban című,
emellett kifejezetten kulturamarketinggel foglalkozó írásaim – mint, amilyen az
előző Célközönségelérés a köznevelésben témájú - is igen hasznos előtanulmányai lehetnek ennek a
blogbejegyzésnek.
Aki befektetői szemlélettel is szándékozik áttekinteni a neveléssel
kapcsolatos tevékenységeket, annak a Befektetésarányos megtérülés a
művészeti nevelésben című
blogbejegyzésemet ajánlom.
Ez a bejegyzés az adatokkal – másokhoz kapcsolódó
mintákkal, vagy jelekkel - foglalkozik és külön érdekesség, hogy az angol data
szó elfelezésével és 2 félszava sorrendjének megcserélésével alakult ki a
magyar szó…
Az elmúlt évek adathalászattal és adatfelhasználási
visszaéléseivel kapcsolatos negatív információk megtaníthatták nekünk, hogy az
infokommunikációs korban a digitális térben óriási értéke van a személyes
adatoknak, tehát a Big Data vált korunk egyik meghatározó kriptovalutájává,
rejtett értékközvetítőjévé.
A marketing területén az értelmi intelligencia (IQ), majd később az
érzelmi intelligencia (EQ) által meghozott döntéseink mérés-értékelésének
segítségével a termékeladások és szolgáltatásigénybevételek könnyedén
befolyásolhatóvá váltak, tehát üzleti érdekké vált ezek begyűjtése, elemzése és
felhasználása.
Amíg a 20 évvel ezelőtti reklámok inkább az értelemre hatottak,
napjainkban az érzelmeinket kívánják kihasználni és segítségükkel befolyásolni
a döntéseinket, tehát azt sugallják, hogy a termék birtoklásával, vagy a
szolgáltatás használatával jobban fogjuk magunkat érezni és mások is pozitív
érzéseket táplálnak irántunk.
A jövő befolyásolóereje minden bizonnyal a spirituális intelligencia (SQ)
által meghozott lelkiismeretileg helyes döntések köré fognak összpontosulni,
amelynek jeleit már most láthatjuk a fenntarthatósághoz és
környezettudatossághoz kapcsolódó mintákban.
Ebből is látszik milyen fontos, hogy a hétköznapi életben is
lelkiismeretileg helyes döntést hozzunk, amely már a digitális platformok
tudatos és felelősségteljes használatakor meg kell, hogy jelenjen.
Ezek általában ingyen használható felületek, ahol mi magunk és az
általunk generált adatok az eladható értékek.
Egy olyan - potenciálisan megszerezhető értékes adattöbblettel rendelkező
- intézmény esetében, mint amilyen egy köznevelési intézmény is, a személyes és
szakmai adatok megszerzése kiemelten fontos üzleti érdek lehet.
Az adminisztrációs teendők fokozódása mellett a pedagógusok digitális
tudatossága és felelősségvállalása is meg kell jelenjen a mindennapi
feladatellátási gyakorlatban, ami a közösségi edukálás segítségével jelenhet
meg.
A pedagógusoknak már a közeljövőben képessé kell válni a saját és mások
személyes, valamint szakmai adatait megvédeni az illetéktelen hozzájutástól,
felhasználástól és kihasználástól és az így megszerzett gyakorlati
tapasztalatokat hajlandóak legyenek készségesen megosztani a köznevelés többi
szereplőjével.
Kiemelten fontos, hogy a különböző köznevelési szereplők képessé váljanak
tudatosan megvédeni a közadatokat.
Kétféle pedagógus létezik, az egyik olyan, akit már ért kibertámadás, a
másik pedig, akit még csak érni fog, tehát nem az a kérdés, hogy történik-e
adatvédelmi incidens a digitális eszközeinken, hanem az, hogy mikor.
Talán szerencsésebbnek mondhatom magam, ugyanis már a húszas éveim elején
feltörték az egyik emailfiókomat és 1,5 évnyi üzleti levelezést raboltak le a
tárhelyről, ami akkor nagyon feldúlt és a figyelmem a védelem felé terelte.
Amióta viszont egyre több nyilvános helyen hozzáférhető nyilvános wifi
hálózat, különösen figyelnünk kell a védekezésre és kialakítani az ehhez
kapcsolódó szokásainkat.
Kiemelten aggályosnak találom azt az élethelyzetet, amikor egy munkahelyi
laptoppal, tablettel vagy telefonnal nyilvános hálózatra csatlakozik valaki és a
merevlemeze - ahol intézményi, szakmai, vagy személyes adatokat tárol - titkosítás
nélkül – gyakorlatilag bármilyen védelem alkalmazása hiányában, szabadon –
hozzáférhető.
Unatkozó tinédzserek a világ bármely pontjáról már csak szórakozásból is,
vagy egyszerű becsvágyból előszeretettel meghekkelik bármelyik nyilvános
hálózatra csatlakozott eszközt, amely nem rendelkezik legalább egy alapvető VPN
titkosítással és egy minimális jelszavas merevlemez – felhőalapú adatbázis esetében
tárhely – védelemmel.
Egy fejlettebb védelem akár 3 szintű azonosítással is ellátható, amelyben
a beírt jelszó mellett SMS, vagy email kóddal és akár biometrikus azonosítással
kiegészített adatvédelmi protokoll is lehetséges.
Egy komolyabb adathordozó – mint amilyen egy pendrive – is ellátható ujjlenyomatolvasóval,
vagy mechanikus és digitális jelszóbekérő funkcióval, így az igazán bizalmas –
különösen a közösséget, vagy az egész intézményt érintő – adatok valódi védelme
érdekében ajánlott ilyen adathordozók használata, alkalmazása.
Az adatvédelem akkor válik teljesértékűvé, ha legalább funkciók szerint 2
eltérő védelmi protokollt alkalmaz, tehát rendelkezik – legalább 1-1 - mechanikus
és digitális védelmi funkcióval is.
A hétköznapi életben az otthonunkat és az autónkat is többszintű
védelemmel látjuk el, így a digitális térben is indokolt az adatok többfunkciós
védelme annak érdekében, hogy biztonságban tudjuk őket.
Talán a megdöbbentőbb tény, hogy az átlagemberek hajlandóak ingyen – érvényesülésért,
előnyökért, kedvezményekért, vagy haszonszerzésért, a megszerezhető értékek,
vagy az érdekeik mértékétől függően egyre - többféle személyes adatot
megosztani idegenekkel - amikor pl.: ügyintézés, felmérés, vagy üzleti piackutatás
részvevőivé válnak - anélkül, hogy tudnák ki, mikor és hogyan használja fel
azokat.
Ilyen felelőtlen magatartással kiszolgáltatják magukat és adataikat a
személyes és a digitális tér valamennyi támadási lehetőségének, amikor az
adataik ellenőrizetlenül és - értékesítés során - illetéktelenül felhasználásra
kerülnek.
Mivel a világhálóra csatlakozva, vagy csak a kommunikációs eszközök
(telefon, tablet, laptop, számítógép…) mindennapi használatából adódóan bárki könnyedén
leprofilozható és a begyűjtött adatokból kirajzolódó kapcsolati háló, felhasználói
attitűd, személyiségminta-jegyek, környezeti hatások, szűrési jellemzők,
szokások, társadalomkultúra, motivációs célok, elkötelezettség és befolyásoló tényező
– de bármilyen ettől eltérő feltétel - alapján beazonosítható és
csoportosítható, a felelős internethasználat és adatvédelem kiemelten fontossá
vált a napjainkban, amely eléréséhez szükséges tudás és tapasztalatok
megszerzését már nem lehet halogatni.
Az online adatgyűjtéssel megszerezhető Big Data mellett a személyes
térben megvalósuló adatbekérések – közvéleménykutatások, vagy
elégedettségmérések - alkalmával is képessé kell válni az adatok tudatos védelmére
és diszkrét megőrzésére, tehát nem csak a digitális kultúrát szükséges
megszerezni, de újra kell tanulni a valóságot is.
Ma már nem csak embertársainknak vagyunk kiszolgáltatva személyes
adatainkon keresztül, hanem az exponenciálisan fejlődő mesterséges
intelligenciának is, amely nem rendelkezik érzésekkel és lelkiismerettel…
A legnagyobb jóindulatommal azt tanácsolom, hogy minden köznevelési
szerepvállaló kezdjen felelősséget vállalni a saját és mások adataiért, váljon
jó gazdájává a közös adatoknak, tájékozódjon és szerezze meg a korszerű
adatvédelemhez szükséges naprakész ismereteket, amelyeket kompetenciákká, majd
később attitűddé fejleszthet.
A következő részben az adatkezelés
10 meghatározó szegmensét azonosítjuk,
amelyeket a korszerű
adatmenedzselési modellemben jelenítek meg:
1.
Adatazonosítás
szegmentált, fontossági besorolású adattkeresés, adatmeghatározás és
adatazonosítás
2.
Adatteremtés
személyes, vagy szakmai jellegű adatalkotás,
adatteremtés
3.
Adatgyűjtés
személyes, vagy szakmai jellegű adatgyűjtés
4.
Adatelemzés
szakmai jellegű, fejlesztő és továbbfejlesztő
célú adatelemzés
5.
Adatmegosztás/adatközreadás
személyes jellegű adatmegosztás,
adatközreadás, vagy adatkinyilvánítás
6.
Adatmegőrzés
személyes, vagy szakmai jellegű adatnyilvántartás,
adattárolás és adatmegőrzés
7.
Adatértékelés
személyes, vagy szakmai jellegű
adatcsoportosítás és adatértékelés
8.
Adatkutatás
szakmai jellegű, hasznossági és
felhasználhatósági célú adatkutatás
9.
Adatközvetítés/adatszolgáltatás
szakmai, vagy hivatalos jellegű adatközvetítés,
adatközlés, adatszolgáltatás, vagy adatértékesítés
10.
Adatkövetés
személyes, vagy szakmai jellegű adattájékozódás,
adatmegfigyelés és adatkövetés
Reményeim szerint többeknek – kiemelten a
pedagógusoknak - segíthetek felkészültebbé válni a digitális élet kihívásaira,
ezért is fontos, hogy – a biztonságos adatfelhasználás érdekében - stratégiai (5-10
év) , taktikai (1-5 év) és operatív (1/4-1 év) szinten is tudatosan alkalmazzuk
az általam megalkotott és megosztott adatmenedzselési modellt, de további
adatkezelési ajánlásokat a GDPR-ben – az Általános Adatvédelmi Rendeletben - is
találhatunk.
GDPR – a nemzetközileg elfogadott Általános Adatvédelmi Rendelet
Ez a rendelet
szegmentáltan kiterjed a különböző felhasználású és hasznosíthatóságú adatokra,
de legfőképpen a személyes adatok digitális és személyes térben történő
védelmének biztosítását célozza.
Mivel a hivatalok, intézmények, cégek, vállalkozások, közösségek és csoportok
adatvédelmi, vagy adatkezelési útmutatóban meghatározzák a közös adatkezelés
megfelelően biztonságos protokollját, ezek a hivatalos adatok jogi tekintetben
is valós védelem alatt állnak, amivel a személyes adatok korábban sajnos nem
rendelkeztek.
Ennek a problémának a megoldására készült el a GDPR, amely a személyes
adatok és környezetük minden fontos szegmensét tartalmazza, nemzetközi rendeletben
szabályozott keretek között alkalmazandó adatvédelmi protokollal.
Részletes információkért – és meghatározóan hiteles adatokért – keresd
fel a GDPR rendelettel foglalkozó szakmai portálokat, ebben a blogbejegyzésben
csak a köznevelést érintő felhasználói szintű ismeretelmélyítésre van
lehetőség.
Kezdjük egy kis
fogalommeghatározással:
-
a személyes adat olyan adat, amely az általa azonosítható érintettel kapcsolatba hozható
-
a különleges személyes adat olyan adat, amely segítségével egyedi azonosítás, szegmentálás,
csoportosítás és elkülönítés végezhető az általa beazonosított érintettel
-
az adatkezelés a személyes adatokból kialakult adatbázis és adatállomány kialakítása,
fenntartása és folyamatmenedzselése (a gyűjtés, rögzítés, rendszerezés,
tagolás, tárolás, átalakítás vagy megváltoztatás, lekérdezés, betekintés,
felhasználás, közlés továbbítás, terjesztés, összehangolás vagy összekapcsolás,
korlátozás, törlés, megsemmisítés …)
-
az adatkezelő olyan természetes, vagy jogi személy, amely az adatkezeléssel
kapcsolatos felelősséget teljes egészében birtokolja és irányítja az
adatfeldolgozás folyamatait, valamint az azokat végző munkatársakat úgy, hogy meghatározza az adatfeldolgozás célját, a módját
és az eszközét is
-
az adatfeldolgozás a személyes adatokból kialakult adatbázis és adatállomány az adatkezelő
megbízásából történő feldolgozása, feldolgozása hasznosítható adatokká
konvertálás érdekében
-
az adatfeldolgozó az a természetes, vagy jogi személy, amely az adatkezelő megbízásából a személyes
adatokat feldolgozza
Az adatvédelmi incidensek az elmúlt
időszakban kiemelt figyelmet kaptak, ugyanis egyre többen használnak közösségi
oldalakat, videomegosztó platformokat, űrlapokat és adatbázisokat, ROSSZUL!
Tájékozatlanságból,
vagy felelőtlenségből az emberek olyan személyes adatokat is hajlandóak
megosztani jutalomért, vagy kedvezményekért cserébe, amelyeket óvni és
védelmezni kellene.
Ilyen
esetekben szinte kivétel nélkül adatvédelmi incidens elszenvedői lesznek, amely
következményei súlyosak és utólag visszavonhatatlanok, menthetetlenek és megváltoztathatatlanok.
Mivel minden
adatvédelmi incidens egyben információbiztonsági incidens és adatvédelmi
jogsértés is egyben, kiemelten fontos, hogy az adatkezelők korszerű tudással és
naprakész tájékozottsággal, jogszerűen intézzék az adatok kezelését és
megfelelő jártassággal és tapasztalatokkal képesek legyenek megvédeni azokat.
Ellenkező
esetben hatósági ellenőrzésre kerül a sor, amely egy hivatalos
nyilatkozattételt eredményez, ebben az adatkezelő elismeri mulasztását és az
adatok elégtelen védelmét, tehát a jogsértés hivatalosan is megállapításra
kerül.
Ennek az
eljárásnak a következménye a legtöbb esetben bírság kiszabása és természetesen személyes
megaláztatás, valamint szakmai hitelvesztés, ami a karrierépítés sikertényezőivel
ellentétes.
Most itt az ideje, hogy átgondoljuk,
pontosan milyen adatokat hogyan védünk, esetleg titkosítunk, vagy milyen
adathordozón tároljuk azokat.
Ha ugyanis titkosítatlan
pendriveon hordozzuk a személyes és az intézményi adatokat is, amely adattároló
elveszik, vagy ellopják, az észrevételkor azonnal kötelesek vagyunk ezt jelezni
az intézményvezetőknek és a hatóságnak.
Tehát az
intézményvezetés jóváhagyása előtt már kötelesek vagyunk a hatóságnak is
jelezni a problémát, ugyanis a bírság mértéke jelentősen függ a körülményektől
(elhagytuk, vagy ellopták, mindent megtettünk-e, hogy ez ne történjen meg, volt-e
jelszóvédve az eszköz, titkosítva voltak-e az adatok, hozzáférhettek-e az adatokhoz
nyilvánosan, nyilvánosságra hoztak-e valamilyen adatot a tárolóról, azonnal
jeleztük-e az eltűnését…) és attól, hogy a bizalmasság sérülésének veszélyhelyzete
meddig áll fenn. Ha közben előkerül az adattároló visszavonhatjuk a bejelentést
jogi következmények nélkül, azonban ha ez nem történik meg magunkra leszünk
utalva, tehát adatkezelőként egyedül kell viselnünk a következményeket és rendezni
a bírságot.
Ne legyünk felelőtlenek és
tájékozatlanok!!!
A megfelelő adatbiztonság kialakításához adatstartégiát
kell felépítenünk, amely részletes adatvédelmi és adatbiztonsági protokollt
tartalmaz, kitér az intézkedések hatékonyságára, azok betartására, az
adatvédelmi incidens megelőző intézkedéseire és az élethelyzetnek megfelelő biztonsági
intézkedések megvalósítására is.
Mivel nem a válsághelyzetben kell felkészülni a kedvezőtlen eseményekre,
hanem azt megelőzően, erősen indokolt, hogy egy intézményi adatstratégia minél
hamarabb elfogadásra és kidolgozásra kerüljön.
Ehhez szükség
van az érintett szereplők támogatására, elkötelezettségére és jótékony-hatékony
szervezeti kultúrájára, egyedi, intézményi és sztenderdizált IKT felületre -
esetleg felhőalapú ökoszisztémára - annak könnyen átlátható és hatékonyan kezelhető
szegmenseivel, valamint tudatos és felkészült szakértő adatmenedzseri
tevékenységre is, amely – a belső ellenőrzési csoportvezetőhöz hasonlóan - egy
új intézményi szerepkör lesz a jövőben.
Egy jól
képzett és megfelelő attitűddel rendelkező intézményi adatmenedzser
megkönnyítheti és felgyorsíthatja az intézményi digitalizációt, amely a legtöbb
– a hétköznapokban kedvezőtlen hatású, lassú, hatalmas mennyiségű, unalmas,
vagy csak gyűlölt – feladatot automatizálhatja mesterséges intelligencia segítségével.
A mesterséges
intelligencia több emberi tényezőt és hibalehetőséget is kizárhat a
folyamatmenedzselésből, valamint bármilyen strukturális, szervezeti, vagy közösségi
átalakulást önállóan képes lekövetni és átalakítani az adatmegosztást az
újonnan kialakult élethelyzetnek megfelelően.
Segítségével
minden köznevelési szereplő megfelelő adatokhoz juthat, valamint megfelelő
támogatást, segítséget kaphat problémái megoldásához, tevékenykedjen akár
stratégiai, taktikai, vagy operatív szinten.
Tehát az
automatizált adatstratégia közelebb hozhatja a különböző intézményi szintek eltérő
szemléleteit egymáshoz, úgy hogy már az adatmenedzselés szintjén közös irányokat,
célokat, értékeket és érdekeket határozhat meg és segíti azok gyorsabb,
könnyebb és egyszerűbb elérését.
Mint, ahogy az előző
blogbejegyzésemben már említettem, a befektetésarányos megtérülés az
intézményesített nevelésben egyre fontosabb adatelemzési tevékenységgé válik,
folyamatosan mérnünk és elemeznünk kell az adatokat, amelyek körülvesznek
minket és meghatározzák a tevékenységeinket.
Az adatokhoz
kapcsolódó befektetésarányos megtérülés három szinten is megvalósítható
operatív, taktikai és stratégiai szinten is, a befektetni kívánt erőforrások
szerint.
Operatív
szinten jelenik meg a legtöbb – adatokat érintő - innováció, ugyanis a
pedagógusok napi szinten megtapasztalják a problémákat és gyakran ötletük is
van a megoldásukra, tehát az ő feladatuk az adatok begyűjtése, az adatteremtés,
az adatmegosztás, az adatmegőrzés, az adatvédelmi szokások és hagyományok
kialakítása mellett az adatvédelmi újítások képviselete és közvetítése.
Taktikai
szinten a középvezetők által irányított adat-minőségbiztosítás, adatvédelem, és
adat-továbbfejlesztés lesz a legfőbb feladatkör, amely egy egységes adatbázis
kialakításához vezet, amelyben a felesleges adatok szűrésre kerülnek és valóban
csak a releváns, hasznosítható és értékes adatok kerülnek továbbításra.
Stratégiai
szinten a felsővezetők feladata lesz az adatökoszisztéma megtervezése és kiépítése,
emellett egy sztenderdizált platform fenntartása is cél lesz, amely kollektíven
hasznosítható és értelmezhető, közérthetősíthető adatközreadást, valamint
adattovábbítást tesz lehetővé a kapcsolati hálón belül.
Összefoglalva, minél több digitális eszközt
használunk a mindennapokban, annál nagyobb adatmennyiséget szolgáltathatunk az
arra kiéhezett és azokat értékesíteni is képes globális vállalatoknak, akik
maguk diktálják a feltételeket, a legtöbbször a nemzetközi törvényeket is
felülírva és befolyásolva.
Minden adatkezelést érintő helyzetben a „ha fej én nyerek, ha írás te
veszítesz” szemléletük alapján egyszerűen nem kerülhetünk nyertes-nyertes
helyzetbe, ezért fontos, hogy a játékszabályaik szerint képesek legyünk
játszani, így a legkisebb rossz élethelyzetekbe kerülhetünk és elkerülhetjük az
adatvédelmi incidensek kedvezőtlen hatásait.
A növekvő adatkínálat tehát tudatosabb
adathasználattal is járhat, amennyiben felismerjük és megtanuljuk alkalmazni a
rögzített és a rejtett szabályok által meghatározott lehetőségeket.
A legkorszerűbb megoldás erre a naprakész adatbázissal rendelkező - könnyedén
elérhető és alkalmazható - automatizált adatvédelmi és adatmenedzselési folyamatok
összegyűjtése és digitális ökoszisztémába rendezése, így a figyelmünket és
erőforrásainkat a valóban fontos tevékenységeknek szentelhetjük.
Ehhez személyes segítséget is kaphatsz, amennyiben felkeresel
elérhetőségeimen!
Ezek után a legfontosabb gyakorlati feladat egy hatékony
Adatstratégia kidolgozása, amely lehetővé teszi, hogy a fejlődéshez, a
hosszútávú fennmaradáshoz szükséges adatokat megszerezzük, elemezzük,
mérjük-értékeljük és felhasználjuk.
Ha további segítségre van szükséged, keress fel bátran, készséggel
segítek mindenben!
Ennek
a blogbejegyzésnek a teljes változatát ebook és podcast formában is elérheted.
Hasznos kiegészítő információkért rendeld meg
az alábbi tananyagokat:
Karrierépítés zenészeknek promovideo
Karrierépítés zenészeknek
digitális tananyag
Kultúramarketing promovideo
Kultúramarketing digitális
tananyag
Amennyiben bármilyen probléma, kérdés, vagy kérés merül fel, keress fel
bátran, mindenben segítek!
Extra tartalmak eléréséhez iratkozz fel YT csatornámra és like-olj a Facebookon!
Debrecen, 2020. November
22. Domokos János
Antal
Trombitaművész-tanár, Karmester,
Nemzeti ösztöndíjas Zeneszerző, Szövegíró,
Szakvizsgázott pedagógus, Közoktatási vezető,
a Művészi
Zene Kör tehetségmenedzselő szervezet és
az Alternatív Lehetőségek Művészeti Akadémia vezetője
