Adatstratégia a köznevelésben 👩🏽‍🏫 👨🏽‍🏫📚 📖 🛤🌄♻️ ✅

 Adatstratégia a köznevelésben

👩🏽‍🏫 👨🏽‍🏫📚 📖 🛤🌄♻️ ✅

 

A közneveléssel több újabb bejegyzésem is foglalkozik, a legfrissebb a Digitalizáció a művészetoktatásban című, emellett kifejezetten kulturamarketinggel foglalkozó írásaim – mint, amilyen az előző Célközönségelérés a köznevelésben témájú - is igen hasznos előtanulmányai lehetnek ennek a blogbejegyzésnek.

Aki befektetői szemlélettel is szándékozik áttekinteni a neveléssel kapcsolatos tevékenységeket, annak a Befektetésarányos megtérülés a művészeti nevelésben című blogbejegyzésemet ajánlom.

Ez a bejegyzés az adatokkal – másokhoz kapcsolódó mintákkal, vagy jelekkel - foglalkozik és külön érdekesség, hogy az angol data szó elfelezésével és 2 félszava sorrendjének megcserélésével alakult ki a magyar szó…

Az elmúlt évek adathalászattal és adatfelhasználási visszaéléseivel kapcsolatos negatív információk megtaníthatták nekünk, hogy az infokommunikációs korban a digitális térben óriási értéke van a személyes adatoknak, tehát a Big Data vált korunk egyik meghatározó kriptovalutájává, rejtett értékközvetítőjévé.

A marketing területén az értelmi intelligencia (IQ), majd később az érzelmi intelligencia (EQ) által meghozott döntéseink mérés-értékelésének segítségével a termékeladások és szolgáltatásigénybevételek könnyedén befolyásolhatóvá váltak, tehát üzleti érdekké vált ezek begyűjtése, elemzése és felhasználása.

Amíg a 20 évvel ezelőtti reklámok inkább az értelemre hatottak, napjainkban az érzelmeinket kívánják kihasználni és segítségükkel befolyásolni a döntéseinket, tehát azt sugallják, hogy a termék birtoklásával, vagy a szolgáltatás használatával jobban fogjuk magunkat érezni és mások is pozitív érzéseket táplálnak irántunk.

A jövő befolyásolóereje minden bizonnyal a spirituális intelligencia (SQ) által meghozott lelkiismeretileg helyes döntések köré fognak összpontosulni, amelynek jeleit már most láthatjuk a fenntarthatósághoz és környezettudatossághoz kapcsolódó mintákban.

Ebből is látszik milyen fontos, hogy a hétköznapi életben is lelkiismeretileg helyes döntést hozzunk, amely már a digitális platformok tudatos és felelősségteljes használatakor meg kell, hogy jelenjen.

Ezek általában ingyen használható felületek, ahol mi magunk és az általunk generált adatok az eladható értékek.

Egy olyan - potenciálisan megszerezhető értékes adattöbblettel rendelkező - intézmény esetében, mint amilyen egy köznevelési intézmény is, a személyes és szakmai adatok megszerzése kiemelten fontos üzleti érdek lehet.

Az adminisztrációs teendők fokozódása mellett a pedagógusok digitális tudatossága és felelősségvállalása is meg kell jelenjen a mindennapi feladatellátási gyakorlatban, ami a közösségi edukálás segítségével jelenhet meg.

A pedagógusoknak már a közeljövőben képessé kell válni a saját és mások személyes, valamint szakmai adatait megvédeni az illetéktelen hozzájutástól, felhasználástól és kihasználástól és az így megszerzett gyakorlati tapasztalatokat hajlandóak legyenek készségesen megosztani a köznevelés többi szereplőjével.

Kiemelten fontos, hogy a különböző köznevelési szereplők képessé váljanak tudatosan megvédeni a közadatokat.

Kétféle pedagógus létezik, az egyik olyan, akit már ért kibertámadás, a másik pedig, akit még csak érni fog, tehát nem az a kérdés, hogy történik-e adatvédelmi incidens a digitális eszközeinken, hanem az, hogy mikor.

Talán szerencsésebbnek mondhatom magam, ugyanis már a húszas éveim elején feltörték az egyik emailfiókomat és 1,5 évnyi üzleti levelezést raboltak le a tárhelyről, ami akkor nagyon feldúlt és a figyelmem a védelem felé terelte.

Amióta viszont egyre több nyilvános helyen hozzáférhető nyilvános wifi hálózat, különösen figyelnünk kell a védekezésre és kialakítani az ehhez kapcsolódó szokásainkat.

Kiemelten aggályosnak találom azt az élethelyzetet, amikor egy munkahelyi laptoppal, tablettel vagy telefonnal nyilvános hálózatra csatlakozik valaki és a merevlemeze - ahol intézményi, szakmai, vagy személyes adatokat tárol - titkosítás nélkül – gyakorlatilag bármilyen védelem alkalmazása hiányában, szabadon – hozzáférhető.

Unatkozó tinédzserek a világ bármely pontjáról már csak szórakozásból is, vagy egyszerű becsvágyból előszeretettel meghekkelik bármelyik nyilvános hálózatra csatlakozott eszközt, amely nem rendelkezik legalább egy alapvető VPN titkosítással és egy minimális jelszavas merevlemez – felhőalapú adatbázis esetében tárhely – védelemmel.

Egy fejlettebb védelem akár 3 szintű azonosítással is ellátható, amelyben a beírt jelszó mellett SMS, vagy email kóddal és akár biometrikus azonosítással kiegészített adatvédelmi protokoll is lehetséges.

Egy komolyabb adathordozó – mint amilyen egy pendrive – is ellátható ujjlenyomatolvasóval, vagy mechanikus és digitális jelszóbekérő funkcióval, így az igazán bizalmas – különösen a közösséget, vagy az egész intézményt érintő – adatok valódi védelme érdekében ajánlott ilyen adathordozók használata, alkalmazása.

Az adatvédelem akkor válik teljesértékűvé, ha legalább funkciók szerint 2 eltérő védelmi protokollt alkalmaz, tehát rendelkezik – legalább 1-1 - mechanikus és digitális védelmi funkcióval is.

A hétköznapi életben az otthonunkat és az autónkat is többszintű védelemmel látjuk el, így a digitális térben is indokolt az adatok többfunkciós védelme annak érdekében, hogy biztonságban tudjuk őket.

Talán a megdöbbentőbb tény, hogy az átlagemberek hajlandóak ingyen – érvényesülésért, előnyökért, kedvezményekért, vagy haszonszerzésért, a megszerezhető értékek, vagy az érdekeik mértékétől függően egyre - többféle személyes adatot megosztani idegenekkel - amikor pl.: ügyintézés, felmérés, vagy üzleti piackutatás részvevőivé válnak - anélkül, hogy tudnák ki, mikor és hogyan használja fel azokat.

Ilyen felelőtlen magatartással kiszolgáltatják magukat és adataikat a személyes és a digitális tér valamennyi támadási lehetőségének, amikor az adataik ellenőrizetlenül és - értékesítés során - illetéktelenül felhasználásra kerülnek.

Mivel a világhálóra csatlakozva, vagy csak a kommunikációs eszközök (telefon, tablet, laptop, számítógép…) mindennapi használatából adódóan bárki könnyedén leprofilozható és a begyűjtött adatokból kirajzolódó kapcsolati háló, felhasználói attitűd, személyiségminta-jegyek, környezeti hatások, szűrési jellemzők, szokások, társadalomkultúra, motivációs célok, elkötelezettség és befolyásoló tényező – de bármilyen ettől eltérő feltétel - alapján beazonosítható és csoportosítható, a felelős internethasználat és adatvédelem kiemelten fontossá vált a napjainkban, amely eléréséhez szükséges tudás és tapasztalatok megszerzését már nem lehet halogatni.

Az online adatgyűjtéssel megszerezhető Big Data mellett a személyes térben megvalósuló adatbekérések – közvéleménykutatások, vagy elégedettségmérések - alkalmával is képessé kell válni az adatok tudatos védelmére és diszkrét megőrzésére, tehát nem csak a digitális kultúrát szükséges megszerezni, de újra kell tanulni a valóságot is.

Ma már nem csak embertársainknak vagyunk kiszolgáltatva személyes adatainkon keresztül, hanem az exponenciálisan fejlődő mesterséges intelligenciának is, amely nem rendelkezik érzésekkel és lelkiismerettel…

A legnagyobb jóindulatommal azt tanácsolom, hogy minden köznevelési szerepvállaló kezdjen felelősséget vállalni a saját és mások adataiért, váljon jó gazdájává a közös adatoknak, tájékozódjon és szerezze meg a korszerű adatvédelemhez szükséges naprakész ismereteket, amelyeket kompetenciákká, majd később attitűddé fejleszthet.

 

A következő részben az adatkezelés 10 meghatározó szegmensét azonosítjuk,

amelyeket a korszerű adatmenedzselési modellemben jelenítek meg:

1.      Adatazonosítás

szegmentált, fontossági besorolású adattkeresés, adatmeghatározás és adatazonosítás

2.      Adatteremtés

személyes, vagy szakmai jellegű adatalkotás, adatteremtés

3.      Adatgyűjtés

személyes, vagy szakmai jellegű adatgyűjtés

4.      Adatelemzés

szakmai jellegű, fejlesztő és továbbfejlesztő célú adatelemzés

5.      Adatmegosztás/adatközreadás

személyes jellegű adatmegosztás, adatközreadás, vagy adatkinyilvánítás

6.      Adatmegőrzés

személyes, vagy szakmai jellegű adatnyilvántartás, adattárolás és adatmegőrzés

7.      Adatértékelés

személyes, vagy szakmai jellegű adatcsoportosítás és adatértékelés

8.      Adatkutatás

szakmai jellegű, hasznossági és felhasználhatósági célú adatkutatás

9.      Adatközvetítés/adatszolgáltatás

szakmai, vagy hivatalos jellegű adatközvetítés, adatközlés, adatszolgáltatás, vagy adatértékesítés

10.  Adatkövetés

személyes, vagy szakmai jellegű adattájékozódás, adatmegfigyelés és adatkövetés

 

Reményeim szerint többeknek – kiemelten a pedagógusoknak - segíthetek felkészültebbé válni a digitális élet kihívásaira, ezért is fontos, hogy – a biztonságos adatfelhasználás érdekében - stratégiai (5-10 év) , taktikai (1-5 év) és operatív (1/4-1 év) szinten is tudatosan alkalmazzuk az általam megalkotott és megosztott adatmenedzselési modellt, de további adatkezelési ajánlásokat a GDPR-ben – az Általános Adatvédelmi Rendeletben - is találhatunk.

 

GDPR – a nemzetközileg elfogadott Általános Adatvédelmi Rendelet

            Ez a rendelet szegmentáltan kiterjed a különböző felhasználású és hasznosíthatóságú adatokra, de legfőképpen a személyes adatok digitális és személyes térben történő védelmének biztosítását célozza.

Mivel a hivatalok, intézmények, cégek, vállalkozások, közösségek és csoportok adatvédelmi, vagy adatkezelési útmutatóban meghatározzák a közös adatkezelés megfelelően biztonságos protokollját, ezek a hivatalos adatok jogi tekintetben is valós védelem alatt állnak, amivel a személyes adatok korábban sajnos nem rendelkeztek.

Ennek a problémának a megoldására készült el a GDPR, amely a személyes adatok és környezetük minden fontos szegmensét tartalmazza, nemzetközi rendeletben szabályozott keretek között alkalmazandó adatvédelmi protokollal.

Részletes információkért – és meghatározóan hiteles adatokért – keresd fel a GDPR rendelettel foglalkozó szakmai portálokat, ebben a blogbejegyzésben csak a köznevelést érintő felhasználói szintű ismeretelmélyítésre van lehetőség.

            Kezdjük egy kis fogalommeghatározással:

-          a személyes adat olyan adat, amely az általa azonosítható érintettel kapcsolatba hozható

-          a különleges személyes adat olyan adat, amely segítségével egyedi azonosítás, szegmentálás, csoportosítás és elkülönítés végezhető az általa beazonosított érintettel

-          az adatkezelés a személyes adatokból kialakult adatbázis és adatállomány kialakítása, fenntartása és folyamatmenedzselése (a gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, tagolás, tárolás, átalakítás vagy megváltoztatás, lekérdezés, betekintés, felhasználás, közlés továbbítás, terjesztés, összehangolás vagy összekapcsolás, korlátozás, törlés, megsemmisítés …)

-          az adatkezelő olyan természetes, vagy jogi személy, amely az adatkezeléssel kapcsolatos felelősséget teljes egészében birtokolja és irányítja az adatfeldolgozás folyamatait, valamint az azokat végző munkatársakat úgy, hogy  meghatározza az adatfeldolgozás célját, a módját és az eszközét is

-          az adatfeldolgozás a személyes adatokból kialakult adatbázis és adatállomány az adatkezelő megbízásából történő feldolgozása, feldolgozása hasznosítható adatokká konvertálás érdekében

-          az adatfeldolgozó az a természetes, vagy jogi személy, amely az adatkezelő megbízásából a személyes adatokat feldolgozza

 

            Az adatvédelmi incidensek az elmúlt időszakban kiemelt figyelmet kaptak, ugyanis egyre többen használnak közösségi oldalakat, videomegosztó platformokat, űrlapokat és adatbázisokat, ROSSZUL!

Tájékozatlanságból, vagy felelőtlenségből az emberek olyan személyes adatokat is hajlandóak megosztani jutalomért, vagy kedvezményekért cserébe, amelyeket óvni és védelmezni kellene.

Ilyen esetekben szinte kivétel nélkül adatvédelmi incidens elszenvedői lesznek, amely következményei súlyosak és utólag visszavonhatatlanok, menthetetlenek és megváltoztathatatlanok.

Mivel minden adatvédelmi incidens egyben információbiztonsági incidens és adatvédelmi jogsértés is egyben, kiemelten fontos, hogy az adatkezelők korszerű tudással és naprakész tájékozottsággal, jogszerűen intézzék az adatok kezelését és megfelelő jártassággal és tapasztalatokkal képesek legyenek megvédeni azokat.

Ellenkező esetben hatósági ellenőrzésre kerül a sor, amely egy hivatalos nyilatkozattételt eredményez, ebben az adatkezelő elismeri mulasztását és az adatok elégtelen védelmét, tehát a jogsértés hivatalosan is megállapításra kerül.

Ennek az eljárásnak a következménye a legtöbb esetben bírság kiszabása és természetesen személyes megaláztatás, valamint szakmai hitelvesztés, ami a karrierépítés sikertényezőivel ellentétes.

            Most itt az ideje, hogy átgondoljuk, pontosan milyen adatokat hogyan védünk, esetleg titkosítunk, vagy milyen adathordozón tároljuk azokat.

Ha ugyanis titkosítatlan pendriveon hordozzuk a személyes és az intézményi adatokat is, amely adattároló elveszik, vagy ellopják, az észrevételkor azonnal kötelesek vagyunk ezt jelezni az intézményvezetőknek és a hatóságnak.

Tehát az intézményvezetés jóváhagyása előtt már kötelesek vagyunk a hatóságnak is jelezni a problémát, ugyanis a bírság mértéke jelentősen függ a körülményektől (elhagytuk, vagy ellopták, mindent megtettünk-e, hogy ez ne történjen meg, volt-e jelszóvédve az eszköz, titkosítva voltak-e az adatok, hozzáférhettek-e az adatokhoz nyilvánosan, nyilvánosságra hoztak-e valamilyen adatot a tárolóról, azonnal jeleztük-e az eltűnését…) és attól, hogy a bizalmasság sérülésének veszélyhelyzete meddig áll fenn. Ha közben előkerül az adattároló visszavonhatjuk a bejelentést jogi következmények nélkül, azonban ha ez nem történik meg magunkra leszünk utalva, tehát adatkezelőként egyedül kell viselnünk a következményeket és rendezni a bírságot.

Ne legyünk felelőtlenek és tájékozatlanok!!!

A megfelelő adatbiztonság kialakításához adatstartégiát kell felépítenünk, amely részletes adatvédelmi és adatbiztonsági protokollt tartalmaz, kitér az intézkedések hatékonyságára, azok betartására, az adatvédelmi incidens megelőző intézkedéseire és az élethelyzetnek megfelelő biztonsági intézkedések megvalósítására is.
Mivel nem a válsághelyzetben kell felkészülni a kedvezőtlen eseményekre, hanem azt megelőzően, erősen indokolt, hogy egy intézményi adatstratégia minél hamarabb elfogadásra és kidolgozásra kerüljön.

Ehhez szükség van az érintett szereplők támogatására, elkötelezettségére és jótékony-hatékony szervezeti kultúrájára, egyedi, intézményi és sztenderdizált IKT felületre - esetleg felhőalapú ökoszisztémára - annak könnyen átlátható és hatékonyan kezelhető szegmenseivel, valamint tudatos és felkészült szakértő adatmenedzseri tevékenységre is, amely – a belső ellenőrzési csoportvezetőhöz hasonlóan - egy új intézményi szerepkör lesz a jövőben.

Egy jól képzett és megfelelő attitűddel rendelkező intézményi adatmenedzser megkönnyítheti és felgyorsíthatja az intézményi digitalizációt, amely a legtöbb – a hétköznapokban kedvezőtlen hatású, lassú, hatalmas mennyiségű, unalmas, vagy csak gyűlölt – feladatot automatizálhatja mesterséges intelligencia segítségével.

A mesterséges intelligencia több emberi tényezőt és hibalehetőséget is kizárhat a folyamatmenedzselésből, valamint bármilyen strukturális, szervezeti, vagy közösségi átalakulást önállóan képes lekövetni és átalakítani az adatmegosztást az újonnan kialakult élethelyzetnek megfelelően.

Segítségével minden köznevelési szereplő megfelelő adatokhoz juthat, valamint megfelelő támogatást, segítséget kaphat problémái megoldásához, tevékenykedjen akár stratégiai, taktikai, vagy operatív szinten.

Tehát az automatizált adatstratégia közelebb hozhatja a különböző intézményi szintek eltérő szemléleteit egymáshoz, úgy hogy már az adatmenedzselés szintjén közös irányokat, célokat, értékeket és érdekeket határozhat meg és segíti azok gyorsabb, könnyebb és egyszerűbb elérését.

            Mint, ahogy az előző blogbejegyzésemben már említettem, a befektetésarányos megtérülés az intézményesített nevelésben egyre fontosabb adatelemzési tevékenységgé válik, folyamatosan mérnünk és elemeznünk kell az adatokat, amelyek körülvesznek minket és meghatározzák a tevékenységeinket.

Az adatokhoz kapcsolódó befektetésarányos megtérülés három szinten is megvalósítható operatív, taktikai és stratégiai szinten is, a befektetni kívánt erőforrások szerint.

Operatív szinten jelenik meg a legtöbb – adatokat érintő - innováció, ugyanis a pedagógusok napi szinten megtapasztalják a problémákat és gyakran ötletük is van a megoldásukra, tehát az ő feladatuk az adatok begyűjtése, az adatteremtés, az adatmegosztás, az adatmegőrzés, az adatvédelmi szokások és hagyományok kialakítása mellett az adatvédelmi újítások képviselete és közvetítése.

Taktikai szinten a középvezetők által irányított adat-minőségbiztosítás, adatvédelem, és adat-továbbfejlesztés lesz a legfőbb feladatkör, amely egy egységes adatbázis kialakításához vezet, amelyben a felesleges adatok szűrésre kerülnek és valóban csak a releváns, hasznosítható és értékes adatok kerülnek továbbításra.

Stratégiai szinten a felsővezetők feladata lesz az adatökoszisztéma megtervezése és kiépítése, emellett egy sztenderdizált platform fenntartása is cél lesz, amely kollektíven hasznosítható és értelmezhető, közérthetősíthető adatközreadást, valamint adattovábbítást tesz lehetővé a kapcsolati hálón belül.

Összefoglalva, minél több digitális eszközt használunk a mindennapokban, annál nagyobb adatmennyiséget szolgáltathatunk az arra kiéhezett és azokat értékesíteni is képes globális vállalatoknak, akik maguk diktálják a feltételeket, a legtöbbször a nemzetközi törvényeket is felülírva és befolyásolva.

Minden adatkezelést érintő helyzetben a „ha fej én nyerek, ha írás te veszítesz” szemléletük alapján egyszerűen nem kerülhetünk nyertes-nyertes helyzetbe, ezért fontos, hogy a játékszabályaik szerint képesek legyünk játszani, így a legkisebb rossz élethelyzetekbe kerülhetünk és elkerülhetjük az adatvédelmi incidensek kedvezőtlen hatásait.

A növekvő adatkínálat tehát tudatosabb adathasználattal is járhat, amennyiben felismerjük és megtanuljuk alkalmazni a rögzített és a rejtett szabályok által meghatározott lehetőségeket.

A legkorszerűbb megoldás erre a naprakész adatbázissal rendelkező - könnyedén elérhető és alkalmazható - automatizált adatvédelmi és adatmenedzselési folyamatok összegyűjtése és digitális ökoszisztémába rendezése, így a figyelmünket és erőforrásainkat a valóban fontos tevékenységeknek szentelhetjük.

Ehhez személyes segítséget is kaphatsz, amennyiben felkeresel elérhetőségeimen!

 

Ezek után a legfontosabb gyakorlati feladat egy hatékony Adatstratégia kidolgozása, amely lehetővé teszi, hogy a fejlődéshez, a hosszútávú fennmaradáshoz szükséges adatokat megszerezzük, elemezzük, mérjük-értékeljük és felhasználjuk.

Ha további segítségre van szükséged, keress fel bátran, készséggel segítek mindenben!

 Ennek a blogbejegyzésnek a teljes változatát ebook és podcast formában is elérheted.

 

Hasznos kiegészítő információkért rendeld meg az alábbi tananyagokat:

Karrierépítés zenészeknek promovideo

Karrierépítés zenészeknek digitális tananyag

 

Kultúramarketing promovideo

Kultúramarketing digitális tananyag

 

Amennyiben bármilyen probléma, kérdés, vagy kérés merül fel, keress fel bátran, mindenben segítek!

Extra tartalmak eléréséhez iratkozz fel YT csatornámra és like-olj a Facebookon!

 

Debrecen, 2020. November 22.                                                                        Domokos János Antal

Trombitaművész-tanár, Karmester,

Nemzeti ösztöndíjas Zeneszerző, Szövegíró,

Szakvizsgázott pedagógus, Közoktatási vezető,

     a Művészi Zene Kör tehetségmenedzselő szervezet és

az Alternatív Lehetőségek Művészeti Akadémia vezetője