Fordító - Translate

DOMOKOSMUSIC

DOMOKOSMUSIC Ars Poetica: Zeneszerzői küldetésem, hogy új hangvételű - Smooth Art stílusú - művek komponálásával befogadhatóbbá tegyem...

2022. június 30., csütörtök

Diszruptív innováció a művészeti nevelésben 👩🏽‍🏫 👨🏽‍🏫📚 📖 🛤🌄♻️ ✅

 

Diszruptív innováció a művészeti nevelésben

👩🏽‍🏫 👨🏽‍🏫📚 📖 🛤🌄♻️ ✅

 

            A következő blogbejegyzésem a Diszruptív innováció a művészeti nevelésben címet kapta, ugyanis ez az újító diszruptív (a rossz és elavult hagyományokat, szokásokat megszakító) szemlélet meghatározhatja a hosszútávú fennmaradás sikeres megvalósítását, kiemelten a művészeti nevelés területén.

A témaválasztás korszerűségét a naprakészsége adja, hiszen napjainkban egyszerre zajlik egy többszörös forradalom, vagy megújulás a világban, emellett súlyos világválság alakult ki, tombol az infláció, ráadásul a közelben nagyszabású háború is zajlik. Az Ukrán háborút nem kell nagyon bemutatni senkinek, azonban a többszörös forradalom szegmensei nem mindenkinek egyértelműek.

Ha pl.: az autóipart tekintjük, máris egyértelművé válik, hogy milyen folyamatok irányítják napjaink történéseit. Szinte egyidejűleg jelent meg az a technikai kirobbanás, ami kulturális sokkot okozva az elektromos autók felé irányították a nagyközönség figyelmét.

A villanyautók iránt hirtelen mutatkozó óriási igény emelte az eladások számát - az inflációt magasan meghaladó mértékben - a termék (autó)árakat és a hozzájuk illeszkedő szolgáltatások díjait is.

Az elektromos autók használata (saját példából is megerősítve – IONIQ 28kw) nem csupán egy fokozottan gazdaságos közlekedési formát, valamint a konnektorból történő kényelmesebb feltöltés lehetőségét biztosítja a felhasználóknak, hanem a valódi technológiai forradalom izgalmát nyújtja elsőkézből.

A vezetők maguk tesztelhetik és tapasztalhatják az autó irányítását - a kormány megfogása nélkül hosszabb távok biztonságos megtételét, automata gyorsítás és fékezés, valamint sávtartás mellett - lehetővé tevő, jelenleg is folyamatosan és dinamikusan fejlődő önvezető rendszereinek működését.

Valójában nem az új akkumulátortechnológia indokolja a (relatíve) magasabb vételárat, hanem – hagyományos autókhoz képest - a kényelmi funkciók mennyisége és minősége, az újfajta, eddig sosem tapasztalt vezetési élmények, valamint a korszerűen környezettudatos és takarékos üzemeltetés adottsága.

A lehetőségek terén is sokat sejtet a villanyautózás technikai háttere, amit az bizonyít, hogy már most elindultak az elektromos autómegosztó-, e-mobilitási és az önvezető taxi szolgáltatások a nagyobb városokban.

Tehát nem elég, hogy az üzembentartással akár 80-90%os megtakarítást is elérhetünk, emellett még vállalkozói szinten is értelmezhető profitot tudunk termelni a villanyautóval, ha pénzügyi befektetésként és monetáris eszközként tekintünk rá. Ennek a hátterében húzódó könnyítések és segítségek még értékesebbé és hasznosabbá teszik az elektromos autót, ezért a közeljövőben szinte kultikus tiszteletnek örvendhet azokban a körökben, ahol – új tudás és tapasztalatok megszerzése nélkül - csupán egy új vagyoneszköz (a villanyautó) megvásárlásával rengeteg bevételt és nyereséget kívánnak elérni az elektromos autó tulajdonosok.

Ez az óriási lehetőség mondhatni piaci résként tátong jelenleg és az első erre vállalkozók hatalmas hírnevet és monopóliumot alakíthatnak ki rövid időn belül.

Ennek az alapja természetesen a korábban említett háttérfolyamatok, amelyek lehetnek segítségek, könnyítések, egyszerűsítések, gyorsítások és fokozások is. Ezek közé tartoznak a globalizáció, a digitalizáció, az algoritmizálás és az automatizálás, valamint az innováció és reputáció.

            Na, de mit csinálnak a hagyományos autók / klasszikus értékek képviselői ebben a helyzetben?

Elsősorban az a legfontosabb, hogy képessé váljanak információikat, ismereteiket és tudásukat naprakész szinten tartani, fejleszteni kompetenciáikat, szemléletüket és attitűdjüket a célközönségük szükségletei, igényei, feltételei és elvárásai szerint.

Nekik sajnos csak az a lehetőség adott, hogy a már meglévő termékeiket és szolgáltatásaikat megfelelő mértékű és minőségű hozzáadott ügyfélélménnyel korszerűsítik, de nem ők fogják diktálni a naprakész irányokat.

Arra ott vannak a valódi innovátorok, akik megújítják és naprakészre fejlesztik a szolgáltatásokat és termékeket, de ennél még fontosabb, hogy teljesen újakat (korábban ismeretleneket és nem létezőket) alkotnak meg, ezzel képesek formálni a felhasználói igényeket és az értékelvárásokat.

Behozhatatlan előny ez számukra, hiszen a felhasználók elé kerülve, őket vezetve képesek a teljes innovációs keretrendszer előnyeit kihasználni és kiélvezni úgy, hogy az egyedi szemléletük révén megalkotott materiális és szellemi termékeik – az értékígereteik magvalósulása révén - valóban hasznos problémamegoldássá válhatnak.

Most – hogy már a lényegi elemeit érintettük - akkor határozzuk meg mi is az a diszruptív innováció a Wikipedia (angol) meghatározása szerint:

„Az üzletelméletben a diszruptív innováció olyan innováció, amely új piacot és értékhálózatot hoz létre, vagy egy meglévő piac aljára lép be, és végül kiszorítja a bevett piacvezető cégeket, termékeket és szövetségeket.„

 

            Szerencsére a művészeti nevelésben sem kell újra kitalálnunk és megalkotnunk új ökoszisztémákat, hanem elég a jó példákat és jó gyakorlatokat, valamint az ezek segítségével összegyűlt jó tapasztalatokat hasznosítanunk a saját szakmai területünkön.

A művészeti nevelés alapproblémája, hogy a felhasználóknak (beiratkozó növendékek) minden tanévben ki van szolgáltatva azáltal, ha a tanulói célközönség – anyagi problémák, vagy egyszerű kényelmesség miatt – kisebb létszámmal, vagy egyáltalán nem iratkozik vissza a művészeti iskolai tanszakokra.

Ebben az esetben a művészeti képzés nem tud valóban hasznossá válni, hiszen nem használják ki az előnyeit és klasszikus értékeit a hétköznapokban, ha nem veszik igénybe tömegesen, vagy – a zenei képzést tekintve - egyénileg.

Ennek az eredménye lehet egy tömeges szakmai migrációs helyzet kialakulása, amikor a művésztanárok egy – a jelenlegi életmódjukhoz képest – egyszerűbb, könnyebb, élménytelibb és élvezhetőbb foglalkozás után néznek és elhagyják a pályát.

Sajnos ez már nem a természetes lemorzsolódás jelensége, hanem a művészeti nevelés elértéktelenedésének kezdete, hiszen ebben az esetben már nem lesznek jelen nagyszámú és elhivatott művésztanárok, akik hivatásszerűen és küldetéstudatosan hajlandóak lennének átadni a művészetekben koncentrálódott sokezer éves klasszikus értékeket.

            A koronavírus után a legtöbb szolgáltatónál pontosan ez a folyamat zajlott le, hiszen a munkavállalók sok szakmai területen a biztosabb megélhetés és a magasabb bérezések felé vándoroltak, ezért jelenleg a turizmus és a vendéglátás rendszere nem tud hatékonyan működni, a megemelkedett szolgáltatási díjak mellett teljesítményproblémákkal küzd, amit a legtöbb esetben nem tolerálnak a felhasználók.

A diszruptív innovációt a gyakorlatban is alkalmazni képes szolgáltatók, vagy termelők azt a megoldást választották, hogy – a saját profitjuk megtartása mellett – csökkentik a munkatársaik terheit, emellett javítják a munkakörülményeiket úgy, hogy változatlan bérezésért aktívabb – 1 nappal kevesebb – munkahetet biztosítottak, vagy továbbra is hibrid munkarendben home office kiegészítésével kedveztek, valamint az ideg- és lélekölő munkafolyamatokat igyekeztek automatizálni és a munkakörnyezetet - az elérhető ellátási, esztétikai, kényelmi és komfortszolgáltatások bővítése mellett – javították.

Egy szebb, kényelmesebb és jobban felszerelt munkakörnyezetben a munkatársak is könnyebben teljesítenek, valamint kiterjeszthetik a hírnevet szélesebb körben is, így a szolgáltató/gyártó kiemelkedhet a tömegből és valóban láthatóvá válik. Pontosan ennek a jelenségnek jött el az ideje a művészetoktatás területén is, ahol a hagyományos módszerekkel már képtelenség az intézményi és szakköri túlkínálatban látszódni és túlélni.

            Az a fontos, hogy ne túlélni akarjunk, hanem hosszútávon is fennmaradni, így a fókuszunk átkerül egy távoli – nagyszabásúbb – célra úgy, mint amikor a monitorról átirányítjuk a figyelmünk egy távolban nehezen látható fára, ekkor szinte kinyílik a világ és újra észrevesszük a valóban fontos dolgokat, a valódi kapaszkodókat.

Az értékígéretünk tekintetében ugyanez a helyzet, nem helyes hétköznapi kisértékű tárgyakkal, vagy betarthatatlan ígéretekkel, megtévesztéssel és rábeszéléssel manipulálni a növendékeket azért, hogy hozzánk iratkozzanak be.

Ehelyett a lelkiismeretileg helyes döntés az, amikor a valódi – hosszú távon is hasznosítható – értékeket hangsúlyozzuk ki, ezáltal áttéve a fókuszt a rövidtávú túlélésről a hosszútávú fennmaradásra, ami a művészetek valódi értéküzenete.


            A diszruptív innováció szemlélete pontosan a művészeti neveléshez illeszkedik, hiszen sajátossága, hogy olyan nem piacvezető, hanem perifériára szorult, vagy újonnan megjelenő, marginális pozicionálású szolgáltatók alkalmazzák, akik kreativitással és naprakészséggel zavarják meg a változatlannak hitt világrendet.

Alternatív megoldásaikkal tökéletesen helyettesíteni tudják a már meglévő termékeket és szolgáltatásokat, csak sokkal hatékonyabban, gyorsabban, olcsóbban, egyszerűbben és költségtakarékosabban, ahogy az korábban már említettem.

Saját példánkból kiindulva, számunkra az elektromos autóra váltás – a maga költséghatékonyabb és környezettudatosabb működtetése révén – azt hozta magával, hogy a megrendelőink, rendezvényszervezőink sokkal készségesebben alkalmaznak minket, hiszen a rendezvényük rangját emeljük a villanyautóval történő megjelenéssel.

A mi szemszögünkből viszont a hatékonyabb és takarékosabb üzemeltetéssel a tiszteletdíjból több profitot tudunk realizálni, amellyel a versenyképességünket növelhetjük az erősen inflálódó monetáris környezetben.

Egyszerűbben fogalmazva kevesebbet költünk üzemanyagra, így többet költhetünk szolgáltatásokra és termékekre, amellyel – saját hatáskörben kicsivel - hazánk gazdasági helyzetének megóvásához, a magyar vállalkozások támogatásához is hozzájárulhatunk, szándékaink és reményeink szerint.

Így fordulhatott elő, hogy közéleti személyes és meghatározó szakmai segítség nélküli előadóművészekként is képesek voltunk elérni a célközönségünket, valamint hasznossá válni a rendezvényszervezők tekintetében is.

A többi már csak annak köszönhető, hogy a több megjelenéssel és művészi értékű jelenléttel több emberhez eljutott a zenénk és a hírnevünk is szélesebb körben terjedhetett.

A helyi közönségnek szolgáltattunk már korábban is művészi értékű zenét, így kicsivel hozzájárultunk a főváros művészi zenei monopóliumhelyzetének csökkentéséhez, szerényebben fogalmazva pedig elérhetővé tettük a magaskultúrát az arra legjobban rászoruló és számára nehezen hozzáférhető helyi közönségnek, Debrecenben.

Később ezt az online térben kibővítettük, így már globális szinten is elérhetővé vált a művészetünk, ami persze klasszikus, jazz és kortárs művészi zenei képviselők révén egyenlőre csak kevés feliratkozói közönség előtt kerül nyilvános megosztásra. Viszont a feliratkozóink – a videomegosztó adatai alapján – maguk is kulturális szakemberek, rendezvényszervezők, szakmai képviselők és döntéshozók, akik maguk is terjesztik a művészetünket, ezáltal fokozva és kiterjesztve a szakmai reputációnkat.

Ez a rövid elemző története a hírnevünk kialakulásának.

            Tudományos szempontból már korábban – bár tudattalanul – alkalmaztuk a diszruptív innováció típusait, ugyanis egyrészt a művészeti piac alsó szegmensét céloztuk meg a ”jazz mindenkinek” ingyenesen elérhető változatával (emiatt egyébként elég sok támadás ért minket a szakma képviselőitől, akik alacsonyabb minősében és magas belépőjegy áron várták a közönséget) és csak a tiszteletdíjunkból finanszíroztuk a kiadásainkat.

Ebben a formában kikerültük az árversenyt és a naprakész egyetemes (nép-, klasszikus-, jazz- és kortárszenében elsajátított) tudásunk, valamint a korszerűbb hangszereink, eszközeink sokoldalú használata (egy játékos több hangszeren történő játéka) segítségével értük el a teljesértékű művészi élményt.

Másrészt igyekeztünk valami újat megalkotni, létrehozni a saját hangképünket, stílusunkat és védjegyünket a művészi zenében, amely a kortárs kompozícióimban már felismerhető jegyeket mutatott és végül székely jazz néven ért el új és széleskörű piaci szegmenseket, mind a (B2C) közönség, a rendezvényszervezők, mind pedig a (B2B) szaktársak és szakmai képviselők személyében.

Így a művészi sokoldalúságunkat kihasználva gyakran adtunk olyan tematikafüggetlen hangversenyeket, ahol a kortárs saját kompozíciók interpretálása után néhány művészi értékű és mondanivalójú saját dalt is előadtunk, vagy esetleg a crossover irányába tértünk ki.

A közönség ezáltal sokkal több zenei élménnyel térhetett haza, biztosítottá vált az extra többlet (X-faktor) és néhány év alatt kialakítottuk a tematikus élményhangverseny-sorozataink ökoszisztémáját, amelyekkel 2015 óta sokezer tanulóhoz juthattunk el, eleinte kizárólag saját erőforrásokból, majd ezeket kiegészítve a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával is. Az összes tematikus élményhangversenyünk célja, hogy olyan célközönséghez (tanulók, tanárok, helyi civil közönség) juttassuk el a magaskultúrát, akik a hétköznapokban soha és különleges alkalmakkor is csak ritkán találkozhattak klasszikus és kortárs zenével, ezzel évtizedekkel megelőzve a művésztársainkat, akik többsége csak e sorok elolvasása után kezd el ötletelni azon, hogy lemásolva módszerünket, valami hasonlóval próbálkozzon meg ötlet szinten. Sajnos ki kell ábrándítsam az önjelölt ötletembereket, ugyanis az ötletek magában semmilyen értékkel nem rendelkeznek, hiszen nem lehet őket értékesíteni (pénzre váltani) addig, amíg nem alakítunk ki részletesen kidolgozott tervet (minimum a felhasználható erőforrások, eszközök és szereplők megjelölésével), amit a megvalósítások során a tapasztalatokkal kiegészítve professzionális szintre lehet továbbfejleszteni.

De, ha bárki szeretne ezen a területen fejlődni és hozzájutni a közel 35éves színpadi tapasztalataimhoz, az:

Keressen fel bátran, minden segítséget készséggel megadok!

            További szakmai segítséget nyújthat a legutóbbi a Digitalizáció a művészetoktatásban címmel megjelent írásom, emellett kifejezetten kulturamarketinggel foglalkozó írásaim is – mint, amilyen az előző Célközönségelérés a köznevelésben témájú - is igen hasznos kiegészítései lehetnek ennek a blogbejegyzésnek.

Aki befektetői szemlélettel – mint tudatos és korszerűen tájékozott szabadidőmenedzser - is szándékozik áttekinteni a neveléssel kapcsolatos tevékenységeket, annak a Befektetésarányos megtérülés a művészeti nevelésben című blogbejegyzésemet ajánlom.

            A magaskulturális pampering marketing blogbejegyzésem tematikusan és időrendben illeszkedő szellemi termékem, amely az felhasználói élmény kialakítását, fenntartását és továbbfejlesztését tárgyalja.

            Adatstratégia a köznevelésben címmel megjelent blogbejegyzésem pedig segít eligazodni, illeszkedési pontokat és kapaszkodókat találni infokommunikációs korunk erősen digitalizálódó hétköznapjaiban.

 

            Most akkor végre térjünk rá, hogy a diszruptív innováció a művészeti nevelésben hogy teheti jobbá, szebbé, könnyebbé, hatékonyabbá és egyszerűbbé a növendékek, mint felhasználók életét.

Ehhez az alábbi szegmenseket érdemes megvizsgálni, amelyekben már korábban megtörtént ez a diszruptív innováció:

-          IOT (IKT eszközök rendszerbe kapcsolása, emberiség szolgálata és gondoskodás)

-          AI (automatizálás főleg a szolgáltatásokban, algoritmizálás főleg a problémamegoldásban, könnyebb élet)

-          űrkolonizáció (hétköznapokban hasznosítható űrtechnika - telekommunikáció, internet, felhőtárolás, wifi, bluetooth, lézer, fékberendezés, GPS, táplálkozás, takarékosság, újrahasznosítás, új anyagok, miniatürizáció, tartósság, hatékonyság…)

-          3D nyomtatás (új anyagok, sztenderdizált eszközök, könnyen pótolható alkatrészek, művészet)

-          egészségügy (egészségmegőrzés és fejlesztés, jólét, túlélés és hosszútávú fennmaradás)

-          nagy sebességű utazás (zsúfoltságcsökkentés, időgazdálkodás, költségcsökkentés, erőforrásoptimalizálás)

-          robottechnika (automatizáláshoz komplikált, vagy költséges feladatellátás, főleg termékgyártás optimalizálása, folyamatos termelés lehetősége)

-          önvezető járművek (érzékelés kiterjesztése és biztonság fokozása, digitális rendszerek összekapcsolódása, stream)

-          alternatív valóság (VR-virtuális valóság és AR-kiterjesztett valóság)

-          megújuló energia (takarékosság, környezettudatosság, önellátás)

 

Ez a 10 szegmens mind segítheti a diszruptív innováció a művészeti nevelésben, már csak ötletelnünk, terveznünk és megvalósítanunk szükséges, ezekkel a MIT? HOGYAN? és MIÉRT? kérdésekre találhatunk releváns válaszokat.

Azáltal, hogy a művészeti nevelési szolgáltatások alternatív lehetőségek beépítésével továbbfejlesztésre kerülnek, kialakul a művészeti iskola felhasználói márkája, majd a tehetségmárkája és végül a munkáltatói márkája is, tehát egy könnyen felismerhető és hiteles brand jön létre, amely garantálja a hosszútávú fennmaradást.

Tehát azáltal, hogy maga a szolgáltatás minősége fokozódik, egyúttal jobb hellyé is válik az intézmény és nagyobb élményeket adhat közre, magas szintű hozzáadott értékkel és hosszútávú fennmaradást biztosító hasznosulással.

Ebben nagy segítségre lesz a digitalizáció, amely az analóg világ papír alapú személyes kötődéseit digitális szemléletű hatékony és korszerű élménycentrikusság váltja.

A két szemlélet között a különbség a felhasználócentrikus szemlélet elterjedése, tehát nem az a fontos, hogy milyen digitális eszközöket és módszereket használunk a művészeti nevelésben, hanem az, hogy azzal hogyan könnyítjük, segítjük és egyszerűsítjük a növendékek, a szülők és a művésztanárok életét.

            A felhasználó szemszögéből kiemelten fontos, hogy ne csak egy fennálló problémája oldódjon meg művészeti szolgáltatásunk, vagy termékünk használatakor, hanem egy extra potenciál, egy különleges lehetőség is elérhetővé váljon számára, amit az értékajánlattal, vagy másnéven értékígérettel tehetünk láthatóvá.

Miután a felhasználói szükségleteket, igényeket, elvárásokat és feltételeket felmértük, kielemeztük és a kinyert adatokat felhasználtuk a továbbfejlesztéshez, valóban hasznos problémamegoldó szolgáltatást biztosíthatunk és folyamatosan továbbfejleszthetjük az értékajánlatainkat is.

Ezután könnyebben láthatóvá válunk, valamint mi magunk is könnyebben észre vehetjük a potenciális célközönségeinket, akár B2C, akár B2B szegmensben is kiterjesztve a keresésünket.

Amint már meghatározó célközönséggel rendelkezünk, már csak a megtartásra kell koncentrálnunk, amely sokkal kevesebb erőforrást emészt fel, mint az új felhasználók, növendékek és szülők elérése, valamint elkötelezése.

Tehát a gondoskodás, a figyelem és a pampering folyamata következik, amelyről már szintén írtam korábban.

            A digitális módszerek és az IKT eszközök lehetővé eszik egy teljesértékű és élménygazdag fogyasztói élmény kialakítását akár a művészeti órákon, az előadásokon, akár alkotás közben.

Ha már ennyire adottak a digitális eszközök és ennyire egyszerű a személyes és az online világ értékeit kombinálni a segítségükkel, érdemes egy diszruptív innovációs stratégiát kialakítani, ahol ezeket az új módszereket és eszközöket maximálisan kihasználhatjuk a művészetoktatás színvonala, a teljesértékű és hétköznapokban is hasznosítható művészeti tudás és a legmagasabb szintű élmények biztosítása érdekében.

Ráadásul az infokommunikáció segít hatékonyabbá válni, mérni az elégedettséget a teljesítményt úgy, hogy minden művészeti szereplő jobban érzi magát a folyamatokban, tevékenységekben, tehát alkotás és előadás közben.

            A szemléletváltás és a szervezeti kultúra változása elengedhetetlen ennek a megvalósításához, hiszen az, hogy klasszikus értékeket közvetítünk, az nem indokolja, hogy elavult módszerekkel és eszközökkel tegyük azt.

Kötelességünk az utókornak átadni az egyetemes művészeti tudást és szakmai tapasztalatokat azért, hogy a jövő egy sokkal tudatosabb, támogatóbb, szebb és élhetőbb életmódot biztosíthasson, tehát használjuk ki korunk lehetőségeit!

Legyen az idézhető mottónk:

”A múlt értékeit, a jelen eszközeivel, a jövő szépségéért!”

Domokos // 2022

 

Ehhez is minden segítséget készséggel megadok, keress fel bátran!

Ha további segítségre van szükséged, ennek a blogbejegyzésnek

a teljes változatát ebook és podcast formában is elérheted.

 

Hasznos kiegészítő információkért rendeld meg az alábbi tananyagokat:

Karrierépítés zenészeknek promovideo

Karrierépítés zenészeknek digitális tananyag

 

Kultúramarketing promovideo

Kultúramarketing digitális tananyag

 

Kultúramenedzsment promovideo

Kultúramenedzsment digitális tananyag

 

Amennyiben bármilyen probléma, kérdés, vagy kérés merül fel, keress fel bátran, mindenben segítek!

Extra tartalmak eléréséhez iratkozz fel YT csatornámra és like-olj a Facebookon!

 

Debrecen, 2022. Július                                                                                             Domokos János Antal

Trombitaművész-tanár, Karmester,

Nemzeti ösztöndíjas Zeneszerző, Szövegíró,

Szakvizsgázott pedagógus, Közoktatási vezető,

     a Művészi Zene Kör tehetségmenedzselő szervezet és

az Alternatív Lehetőségek Művészeti Akadémia vezetője

2022. június 29., szerda

  Legyen mindenkinek élményekben, örömökben és zenében gazdag a VAKÁCIÓ!!!

🤩👨🏻‍🏫 👩🏻‍🏫🙋🏻‍♂️ 🙋🏻‍♀️🎤 🎧🏖🚤♻️

   

✅MŰVÉSZI ZENE KÖR Évzáró élménykoncertjeink képekben! 🤩🎶🆒

  

✅JAZZ FIVE élménykoncert - Virágok Városa 😎💐🎶🆒


  

✅MŰVÉSZI ZENE KÖR // ALMA Akadémia Évzáró koncertünk képekben! 🤩🎶🆒


  Nyárköszöntő szeretettel

🌞🌾💛♻️🎶🆒


 

✅JAZZ FIVE élménykoncert a Csokifesztiválon 😎🍫🎶🆒




 Szofi lányunk I.helyezést ért el a megyei énekversenyen!

🥳👧🎤🎶🆒✅



Magaskulturális Pampering Marketing 👩🏽‍🏫 👨🏽‍🏫📚 📖 🛤🌄♻️ ✅

  

Magaskulturális Pampering Marketing

👩🏽‍🏫 👨🏽‍🏫📚 📖 🛤🌄♻️ ✅

 

A magaskultúrával, azon belül a művészeti – és közneveléssel több bejegyzésem is foglalkozik, a mostani téma kiemelten a magaskultúra és a lehető legösszetettebb ismeretátadás érdekében már több, mint másfél éve íródik.

A legutóbbi a Digitalizáció a művészetoktatásban címmel jelent meg, emellett kifejezetten kulturamarketinggel foglalkozó írásaim – mint, amilyen az előző Célközönségelérés a köznevelésben témájú - is igen hasznos előtanulmányai lehetnek ennek a blogbejegyzésnek.

Aki befektetői szemlélettel – mint tudatos és korszerűen tájékozott szabadidőmenedzser - is szándékozik áttekinteni a neveléssel kapcsolatos tevékenységeket, annak a Befektetésarányos megtérülés a művészeti nevelésben című blogbejegyzésemet ajánlom.

            A magaskulturális pampering marketing lesz ennek a bejegyzésnek a főtémája, amely a magaskultúra lelki (SQ), a pampering érzelmi (EQ) és a marketing értelmi (IQ) folyamatokra gyakorolt hatásait tudatosítja.

Még mielőtt feltárnám ennek az összetett témakörnek a rejtett ismereteit, a befogadáshoz és az elsajátításhoz szükséges szemléletet szándékozom közreadni.

Napjaink legfőbb elvárása, hogy egy szolgáltató, vagy termékgyártó gyorsan, olcsón és kényelmesen legyen képes szolgáltatásával, vagy termékével segíteni, megoldani a fogyasztói problémáját, vagy javítani élethelyzetét.

A fogyasztói oldalról tehát a szakmai gondoskodás és a személyes kötődés már elvárás lett ahhoz, hogy a fokozottan zajos digitális térben kilátszódjunk a sorból, kiemelkedhessünk az átlagból és folyamatosan jelen lehessünk, emellett magaskulturális szerepvállalásunk, valamint bevételforrásunk hosszútávú fennmaradását biztosíthassuk.

Ahhoz, hogy a magaskultúra fogyasztóinknak a leghasznosabb segítséget nyújthassuk, három korszerű alkalmazási fókuszterületet szükséges megvizsgálnunk, amelyek mentén a sikeres szolgáltatók és termékgyártók (előadók és alkotók) meghatározzák eredményességüket, hatékonyságukat és hasznosságukat:

E = Environmental (környezet)

S = Social (társadalom)

G = Governance (irányítás)

Ezzel a három alkalmazási fókuszterülettel meghatározhatjuk egy termék, vagy szolgáltatás, de akár egy intézmény, illetve befektetés valódi értékét az infokommunikációs korban, az alábbi tényezők alapján:

Környezeti tényezők (fenntarthatóság):

-          klímaváltozás, karbonsemlegesség, elektromobilitás, fogyasztásmérséklés

-          víz- és légszennyezés

-          biodiverzitás védelme

-          energiagazdálkodás

-          hulladékkezelés

 

Társadalmi tényezők (felelősség – és szerepvállalás):

-          GDPR, személyes adatok és jogok védelme

-          ügyfélelégedettség mérés-értékelés

-          emberi és munkavállalói érdekek, jogok

 

Irányítási tényezők (vezetés):

-          döntések és irányítás átláthatósága

-          jutalmazás és javadalmazás szabályai

-          etika, moralitás, tisztességesség és erkölcsösség

-          pénzügyi rendszer áttekinthetősége

-          számviteli szabályok kialakítása és alkalmazása

-          versenyellenes élethelyzetek kialakulási lehetőségének megakadályozása

 

A legsikeresebb szolgáltatók nem csak kiválóan alkalmazzák ez ESG (magyarul KTI) szemléletét, hanem

 3 kulcsterületen kiemelten eredményesek a hosszútávú fennmaradás érdekében:

DIGITALIZÁCIÓ – INNOVÁCIÓ – REPUTÁCIÓ  

            Mintha csak a magaskulturális szektor – közművelés, köznevelés, művészeti ipar, művészetszolgáltatás – kulcsterületeit határoznánk meg ezzel a 3 készséggel, amelyek a lelki folyamatokat és a spirituális intelligencia (SQ) döntési tényezői befolyásolhatják. Most már tökéletesen látszik, hogy miért az ESG befektetésekről szólt az előző rész, amely megalapozza a tudatos gondoskodás, a pampering folyamatait, amely segítségével eljuthatunk a valóban hatékony marketinging, de erről majd később…

A pampering szó jelentése eredetileg gondoskodást, gondviselést, kényeztetést jelent és a szépséggel, esztétikával, valamint egészséges életmóddal kapcsolatos szövegkörnyezetben jelenik meg a leggyakrabban és az érzelmi folyamatokra, valamint az érzelmi intelligenciára (EQ) gyakorolja a legnagyobb hatást.

Mivel művésztanárként hivatásom a szépség, a hitelesség, az egészségmegőrzés, a fenntarthatóság és a közösségépítés szerepeinek képviselete és tudásának átadása, arra a következtetésre jutottam, hogy a tudatos gondoskodás módszerét beépítem a művésztanári gyakorlatomba és alkalmazom a környezetemben élőkön.

Amióta ezt elhatároztam – úgy nagyjából 2019 eleje óta – megváltozott a szemléletem, még erőteljesebben jelen van a filantrópia az életemben és jóindulatommal készségesebben segítem a szaktudásomra rászorulókat.

A pampering tudatosa alkalmazása révén jelentősen fejlődött a személyiségem, amely segítségével új pozitív tapasztalatokra tehettem szert és fokozódott a megbecsültségem, szóval ezt az élményt szándékozom megosztani.

A pampering, tehát a tudatos gondoskodás megelőző legfőbb feladatok a szabadidőbeosztás megtervezése köré csoportosulnak, amelyből egy valóban elhivatott pedagógusnak rendkívül kevés áll rendelkezésre.

Ezért is fontos, hogy a felhasználható mennyiséget képessé váljunk szinte menedzseri – vagy még jobb, ha befektetői – szemlélettel irányítva felhasználni. Ez annyit tesz, hogy átgondoljuk és megtervezzük, hogy melyik gondoskodási, illetve problémamegoldási feladatunkra mennyi az a legkisebb szükséges szabadidőmennyiség, amely nem terheli az egyéb fontosabb feladatainkra szánt energiákat. Amint ezzel megvagyunk, a további szükséges erőforrásokat, valamint módszereket és eszközöket szükséges meghatározni és hozzárendelni a pampering tevékenységhez.

Azért olyan fontos, hogy a tudatos gondolkodás hogyan-ját elsajátítsuk, mert ez lesz az a módszer, ami által a lehető legnagyobb segítségére lehetünk a partnereinknek, a vezetőknek, a pedagógus kollégáknak, a szülőknek, a növendékeknek és a külső érintetteknek egyaránt.

A társadalomkulturális többlethasznosulásunk és tudatos pampering-szerepvállalásunk révén hiteles és biztos ponttá válhatunk a környezetünkben élők körében, ezáltal bizalommal fordulnak hozzánk és önállóan terjesztik hírnevünket.

Művésztanárként, valamint professzionális alkotó- és előadóművészként személy szerint mások problémáinak megoldásával ment el a legtöbb időm addig, amíg megtanultam tudatosan menedzselni – rangsorolni, elemezni, mérni és értékelni – a problémamegoldásokra szánt szabadidőkapacitásom.

Miután megszülettek a gyermekeim és a környezetemben élő felnőttek is egyre több segítséget vártak tőlem, még nagyobb jelentőséggel bírt az a készségem, amely segítségével a tudatos gondozással töltött – legyen az akár zeneórával, belső ellenőrzéssel, színpadi tevékenységgel, adminisztrációval, kapcsolattartással, közösségépítéssel, vagy csak nagycsaládfenntartói szerepemmel kapcsolatos feladatellátási - munkaórák erőforrásszükségleteit mérsékelhetem és eredményesen felhasználhatom.

            Személyes tapasztalatom szerint az emberek általában vágynak az önálló problémamegoldás készségének az elsajátítására, azonban annak elérése érdekében nem hajlandóak feláldozni a kényelmüket, se nem hajlandóak továbbképezni magukat.

A legtöbbeknek az a problémamegoldás, hogy helyettük elvégezzük a feladataikat, azonban ez nem valódi segítség és lelkiismeretileg is helytelen döntés, hiszen ezáltal sosem válhatnak önállóvá és szabaddá.

A szakmailag hasznos és tudatosan gondoskodó problémamegoldásunkkal kapcsolatban érintett célközönségünket szegmentálni szükséges, legalább olyan tekintetben, hogy kinek szükséglet és kinek igény a problémamegoldási segítségünk és a gondoskodásunk.

A munkaadóink esetében ez nem kérdés, számukra elvárás, hogy a legjobb tudásunk szerint segítsük a munkájukat.

A többi szereplő – az ügyfeleink, a partnereink, a segítőink és a támogatóink – esetében azonban a motivációt és a kulturális jellemzőket is szükséges elemeznünk ahhoz, hogy a leghasznosabb segítséget nyújthassuk.

Ez azt jelenti, hogy aki számára szükséglet a segítségünk és kulturális jellemzőiben – attitűdben és szemléletben is – közel áll hozzánk, abban az esetben a legmagasabb hatásfokú és legeredményesebb problémamegoldási szolgáltatást ígérhetjük, hiszen számukra könnyedén leszünk képesek hasznossá válni a tudatos gondoskodás révén.

Ennek a fordítottja is igaz, tehát ha el akarjuk kerülni a kudarclehetőségeket, a sikertelenséget, az erőforrások vesztegetését és a haszontalanságot, akkor a tőlünk kulturálisan távol álló és csak igény szinten megmutatkozó érdeklődők számára a problémamegoldási szolgáltatásnyújtásainkat is el kell kerülnünk!

Készítettem egy ehhez illeszkedő grafikont:

 

 

 

            Most jutottunk el odáig, hogy megfelelően értékelni és érteni is tudjuk a blogbejegyzés címében rögzített kifejezést: magaskulturális pampering marketing, tehát a legmagasabb értékű kulturális tartalommal és illeszkedéssel rendelkező tudatos gondoskodás segítségével történő (ön)hirdetés, vagy híresztelés.      

Ennek a bonyolult kifejezésnek az az értelme és az alapja, hogy annak a szolgáltatónak, akinek a legértékesebb és legérzékelhetőbb a gondoskodási szándéka – tehát a problémamegoldó szolgáltatása – annak gyorsabban terjed a hírneve, az egyébként az álhírekre és a negatív tapasztalatok azonnali megosztására kiéleződött hétköznapokban is.

A szolgáltatók pampering tevékenységeinek módszere tökéletesen alkalmazható a magaskultúra-közvetítő folyamatokban is, ezért is fontos, hogy minden kulturális szakember tudatos gondoskodóvá váljon és alkalmazza a marketing tevékenységet is annak érdekében, hogy mások is értesüljenek magaskulturális pampering szolgáltatásáról.

A korszerű marketing módszerek ismerete kiemelten fontos annak érdekében, hogy kiemelkedjünk az átlagosból, kitűnjünk a tömegből, a fogyasztók értesüljenek a szakmai tevekénységeinkről, termékeinkről és szolgáltatásainkról, valamint tudatosan felhasználhassák azokat a problémáik megoldására, hiszen a marketing az értelmi folyamatokra, valamint az értelmi intelligenciára (IQ) hat a legnagyobb mértékben.

            A magaskulturális pampering marketingstratégia kialakításának egyik legfontosabb feladata az adatstratégia kialakítása. Ehhez nagy segítséget nyújt az Adatstratégia a köznevelésben című blogbejegyzésem.

A korábbi írásomban közreadott információk alapján tudatos célközönség-szegmentálás valósulhat meg, amely azért szükséges, mert a digitalizáció előtt 1 szolgáltatóra jutott 1000 ügyfél, ma már 1000 szolgáltatóra jut 1 ügyfél!!!

Tudunk és értenünk is kell ki a célközönségünk, milyen adatgyűjtésekből származó mérés-értékelés alapján szegmentálhatjuk kisebb csoportokba és milyen termékkel és szolgáltatással a legkönnyebb megcélozni és elérni.

Ezután kezdhetjük el fejleszteni a magaskulturális termékünk és szolgáltatásunk, amit egy hatékony marketingstratégával szélesebb körben is ismertté tehetünk, majd végül az így megjelenő többféle felhasználói célközönségszegmens számára többféle hozzáférési lehetőséget alakíthatunk ki a tudatos értékesítési modellünkkel.

 

Magaskulturális termék/szolgáltatás

hogyan segít a B2B (szakmai) célközönségnek?

hogyan segít a B2C (személyes) célközönségnek?

 

Magaskulturális marketingstatégia

hogyan értesül róla a B2B (szakmai) célközönség?

hogyan értesül róla a B2C (személyes) célközönség?

 

Magaskulturális értékesítési modell

hogyan jut hozzá a B2B (szakmai) célközönség?

hogyan jut hozzá a B2C (személyes) célközönség?

 

Népszerű tartalommarketing formák:

1.      vizuális (video, kép, stream)

2. audio (hanganyag, rádió-stream, podcast)

3. szöveg (blog, poszt, ebook)

 

Összefoglalva: Jól megtervezett és megalkotott, tárgyilagos, átgondolt,

közérthető és lényegretörő tartalmak kellenek!

 

Ehhez kapcsolódóan a tartalommarketinget érintő MZK – Kultúramarketing online tananyag részletes ismereteket és gyakorlati kompetenciafejlesztést is biztosítanak.

A tartalmak pozitív élményekhez történő társítása a felhasználók esetében a Service Design módszerének alkalmazásával biztosítható. Ez a módszer elősegíti a fogyasztóink szükségleteinek, igényeinek, vágyainak, feltételeinek és elvárásainak mérését, valamint megértését, ezáltal képessé válunk tudatosan létrehozni és továbbfejleszteni olyan értékteremtő és értékközvetítő magaskulturális termékeket és szolgáltatásokat, amelyek a legmagasabb szintű hatékonysággal és társadalomkulturális hasznosulással rendelkeznek.

A társadalomkulturális hasznosulás mértéke attól függ, hogy a felhasználó problémáját milyen mértékben és hatékonysággal, esetleg milyen élményérzet mellett oldotta meg az adott termékünk, vagy szolgáltatásunk.

            Rendkívül összetett folyamatról van szó, amely keretrendsere a magaskulturális pampering marketingnek úgy, hogy a magaskultúra a lelki (SQ), a pampering az érzelmi (EQ) és a marketing az értelmi (IQ) folyamatokra hat a service design jótékony-hatékony módszerének alkalmazása közben.

Például, ha egy ember ellátogat egy komolyzenei koncertre, akkor nem feltétlenül egy ismert felcsendülő darab iránti érdeklődésből teszi, hanem azért, mert esetleg az az ismert mű segít emlékezni, felidézni egy jó élményt, amit például gyermekként a szüleivel élt át az adott zenemű meghallgatása közben.

Pontosan emiatt ne becsüljük le a service design jelentőségét, hiszen alkalmazásával olyan rejtett információkhoz is hozzájuthatunk, amelyet a fogyasztók nem tudnak, vagy mernek nyilvánosan megosztani, tehát a hagyományosan használatban lévő adatgyűjtési módszerek ezeket nem képesek feltárni, vagy megjeleníteni.

A service design egyértelműen átélhetővé, érzésmértékűvé, filantróppá és emberközelivé teszi a termékek és szolgáltatások rideg világát annak érdekében, hogy a szolgáltatók és a felhasználók is a lehető legtöbb értékkel az interakciók során. A legfőbb cél rajongható, vágyható és könnyen használható termékek és szolgáltatások megalkotása, amelyek segítenek a felhasználók problémái egyszerűen és erőforrástakarékosan megoldani.

            Sajnos ez a szemlélet még nem terjedt el a hazai szolgáltatók körében, annak ellenére, hogy már 30 éve jelen van a tudományos életben, mint az elégedettségre épülő kapcsolattartás és kapcsolati hálóépítés, valamint a kutatás-fejlesztés legegyszerűbb módszere.

A Kölni Egyetemen már 1991-ben publikálta kutatási eredményeit ebben a témában, amelyek legfontosabb tényezői:

1. Azonosítsuk és rögzítsük ügyfeleinket célközönségszegmensekbe érintettség és érdekeltség alapján!

2. Azonosítsuk és empatikusan azonosuljunk a célközönségünk problémájával!
3. A termékeket és szolgáltatásokat a tervezés, szervezés, megvalósítás, ellenőrzés, közreadás, tapasztalatgyűjtés, elégedettségmérés, továbbfejlesztés módszerével alkossuk meg!
4. Alkossunk prémium minőségű ingyenes termékmintát, vagy alapszolgáltatást!
5. Tegyük ismertté a termékmintáinkat és alapszolgáltatásainkat, majd tegyük elérhetővé a fizetős változatokat többféle felhasználói szegmens és hozzáférhetőség szerint!
6. Folyamatmenedzseléssel szervezzük meg az állandó elérhetőség és rendelkezésre állás biztosítását!

 

            A service design arra a legalkalmasabb, hogy a vetélytársainknál gyorsabban képessé váljunk állandósítani a célközönségszegmenseinket, kiterjeszteni a hírnevünket és biztosítani a minőséget. Az elégedettségmérések során begyűjtött tapasztalatok segítségével megfigyelhetjük, hogy a felhasználónk milyen viselkedési mintákat és reakciókat mutat a termékünk, vagy szolgáltatásunk felhasználása közben, tehát milyen élményekkel gazdagodik.

Emellett mérhetővé válnak a fennálló, vagy felmerülő problémák, a szükségletek, igények, vágyak, feltételek és elvárások, amely meghatározzák a bemeneti és kimeneti követelményeket is a felhasználás során, valamint tudatosítja a fogyasztó motivációját és fejlődési potenciálját, tehát hogy miért használja a termékünket, vagy a szolgáltatásunkat és hogyan oldódik meg a problémája a felhasználás után.

A legfőbb cél olyan magaskulturális termékek és szolgáltatások megalkotása, amelyek felhasználásával a fogyasztók jobb és értékesebb, esetleg szabadabb életet élhetnek, mindezt a tudatos gondoskodás legjóindulatúbb formájába öntve és becsomagolva a fogyasztóérdekű marketing széleskörben közreadható módszereivel.

A pampering marketingstratégia kialakítása és fenntartása segíti ezeknek a céloknak a megvalósulását, emellett szakmai gondoskodást és személyes kötődést is biztosít az érintetteknek, tehát tökéletesen kiegészíti a sevice design szemléletmódot, gyakorlati eszközökkel gazdagítva.

 

Ezek után a legfontosabb gyakorlati feladat egy hatékony magaskulturális pampering marketingstratégia kidolgozása, amely lehetővé teszi, hogy a folyamatos fejlődéshez és a hosszútávú fennmaradáshoz szükséges naprakész adatokat megszerezzük, elemezzük, korszerű eszközökkel és módszerekkel mérjük-értékeljük és felhasználjuk a továbbfejlesztés, valamint a fogyasztói problémákat megoldó innováció érdekében.

 

Ehhez minden segítséget készséggel megadok, keress fel bátran!

Ha további segítségre van szükséged, ennek a blogbejegyzésnek

a teljes változatát ebook és podcast formában is elérheted.

 

Hasznos kiegészítő információkért rendeld meg az alábbi tananyagokat:

Karrierépítés zenészeknek promovideo

Karrierépítés zenészeknek digitális tananyag

 

Kultúramarketing promovideo

Kultúramarketing digitális tananyag

 

Kultúramenedzsment promovideo

Kultúramenedzsment digitális tananyag

 

Amennyiben bármilyen probléma, kérdés, vagy kérés merül fel, keress fel bátran, mindenben segítek!

Extra tartalmak eléréséhez iratkozz fel YT csatornámra és like-olj a Facebookon!

 

Debrecen, 2020. November - 2022. Június                                                                                      Domokos János Antal

Trombitaművész-tanár, Karmester,

Nemzeti ösztöndíjas Zeneszerző, Szövegíró,

Szakvizsgázott pedagógus, Közoktatási vezető,

     a Művészi Zene Kör tehetségmenedzselő szervezet és

az Alternatív Lehetőségek Művészeti Akadémia vezetője