Befektetésarányos megtérülés a művészeti nevelésben

👩🏽‍🏫 👨🏽‍🏫📚 📖 🛤🌄♻️ ✅

 

A művészeti neveléssel több bejegyzésem is foglalkozik, a legfrissebb a Digitalizáció a művészetoktatásban című, emellett a közneveléssel foglalkozó írásaim – mint, amilyen az előző Célközönségelérés a köznevelésben témájú - is igen hasznos előtanulmányai lehetnek ennek a blogbejegyzésnek.

Ezekben közreadtam a gondolataim a szemléletváltásról, a lelkiismeretileg helyes döntésekről, a helyes kérdésfelvetésekről, a valódi hasznosulásról, az értékteremtésről, a termékekről, szolgáltatásokról, alkotásról és előadásról, az üzleti modellről, a marketingstratégiáról, az előnyökről, kedvezményekről és a lehetőségekről, összességében tehát arról, hogy kinek miben segíthetünk.

            A mostani bejegyzésem már a konkrét befektetésarányos megtérülésről fog szólni és a különböző szerepkörök nézőpontjából vizsgáljuk meg a folyamatokat. Feltehetjük a kérdést, hogy miért van szükség a művészeti neveléssel kapcsolatban gazdasági kifejezéseket, folyamatokat kapcsolatba hozni, azonban ez egy tipikusan olyan helytelen kérdés a mai infokommunikációs korban, amely nem vezet előre, így azt javaslom, hogy aki ezt a kérdést tette fel magában az ne olvassa tovább ezt az írást, mert neki nem tudok segíteni, hiszen fejlettlen szinten áll.

A befektetésarányos megtérülések elemzésével azoknak kívánok segítséget nyújtani, akik szeretnék a művésztanári tevékenységeiket eredményesebben végezni, akik fejlődni kívánnak és érvényesülni szándékoznak a jövőben is.

Jelenleg a tőkeorientált – a monetáris jelentésén túl, társadalomkulturális és edukációs jelentéssel is bíró - szemlélet irányítja a legtöbb folyamatot már a közszférában is, tehát a versenyszférából származó tapasztalatok begyűjtése, elemzése és felhasználása fokozottan indokolt.

Azt, hogy milyen tőkét, milyen erőforrásokat (idő, energia, pénz, pályázat, személy, szakma, közösség, partner, segítő, támogató, eszköz, módszer, tudás, tapasztalat…) vonunk be az edukációs folyamatainkba, nagyfokú tudatosságot vár el mind az intézmény, a művésztanárok és a művésznövendékek részéről is.

Először akkor tisztázzuk azt, hogy mi is az a befektetésarányos megtérülés?

A befektetésarányos megtérülés az adatelemzés olyan hasznos teljesítménymutatója, amelyet segítségével a befektetés hatékonysága kimutathatóvá válik, emellett alkalmas több befektetés összehasonlítására is.

A mérés-értékelés révén olyan adatok gyűjthetőek, amelyek a befektetést a bekerülési költségeihez mérten számított megtérülését mutatják meg úgy, hogy a befektetési megtérülést a befektetési költségekkel elosztva határozzák meg a befektetésarányos megtérülés mértékét.

Az így megkapott százalékos eredmény alkalmas lesz arra, hogy a különböző -főleg idő és energia - befektetési tőkéket összehasonlíthatjuk, így megkaphatjuk azok valós értékét.

De hogyan hasznosítható ez a művészeti nevelésben?

Ha pl.: egy adott tevékenységet kívánunk továbbfejleszteni és nem vagyunk képesek meghatározni annak fejlesztendő területeit, a befektetésarányos megtérülés megmutathatja ezeket a szegmenseket.

Az így kapott eredménnyel tehát kiegyensúlyozhatjuk a tevékenységünk tőkeszegmenseit és optimalizálhatjuk a befektetett erőforrásokat az exponenciális fejlődés elérése érdekében.

Az egyszerűség kedvéért azt javaslom, hogy 25-25%ban határozzuk meg a tőkeszegmenseket úgy, hogy az idő, a pénz, az energia és minden egyéb szegmens együtt (pl.: tudás, tapasztalat, eszköz, módszer) 25%os értéktényezőt jelentsen az adatelemzések során, így világos és megfelelően árnyalt képet adhatnak az eredmények.

Tegyük fel, hogy az idő tekintetében 40%, energia tekintetében 40%, pénz tekintetében 10% és egyéb tekintetben

 is 10% befektetés szükséges egy rendezvény megszervezéséhez. Ebben az esetben láthatjuk, hogy az idő és az energia dominál ennél a tevékenységnél, amelyek megtérülése ilyen mértéknél már nem biztosítható, tehát csökkenteni szükséges ezek arányát a továbbfejlesztés érdekében.

Az így felszabaduló időt és energiát valódi hasznosulású, tehát kiemelten értékes tevékenységekre fordíthatjuk.

Ebből a példából is látható, hogy megtakarításokat nem csak monetáris értelemben halmozhatunk fel, hanem – a tudatos folyamatmenedzseléseken keresztül - társadalomkulturális és edukációs tekintetben is, amelyek hozzásegítenek a válsághelyzetek túléléséhez és a változásokon keresztül elérhető hosszútávú fennmaradáshoz.

            A művészetek területén a maradandóság, a klasszikus értékek és a hosszútávú megtérülés a jellemző fogalomkör, amelyek az idő múlásával megsokszorozzák értéküket, azonban a mai gyorsuló világban azonnali, vagy legalábbis a rövid távú eredményekre van szükség, amelyeket a fenntartó és a felhasználók is megkövetelnek.

Akármennyire is nehezünkre esik a művészeti nevelésben rövid távú értékekről, tehát előnyökről és kedvező feltételekről beszélnünk, a felhasználói szemléletben ezek mind jelen vannak, tehát meghatározzák, hogy a művészeti szolgáltatásainkat és termékeinket hogyan fogják felhasználni a különböző B2C (növendékek és szülők oldali) és B2B (szakmai érintettek oldali) célközönségszegmensekben.

fogalom, referenciák, kapcsolódások a neveléssel…

 

Rövid távú megtérülés: előnyök, kedvezmények,

mint profitmutatók befektetett erőforrásokhoz viszonyított aránya

 

Hosszú távú megtérülés: lehetőségek,

mint profitmutatók befektetett erőforrásokhoz viszonyított aránya

 

A befektetésarányos megtérülések mellett a saját-tőke megtérülések is fontosak, azonban ez a terület annyira személyes jellegű, hogy egy ilyen általános blogbejegyzésen nem célravezető elemezni.

Ha ezen a saját-tőke megtérülésekkel kapcsolatban szeretnél segítséget kérni, keress fel személyesen!

 

Most vizsgáljuk meg a befektetésarányos megtérülések különböző területeit a szerepkörszegmensek alapján,

amelybe a folyamatok és tevékenységek tekintetében aktív szereplőket foglaltam bele:

Az intézmény befektetésarányos megtérülése a művésznövendékben

ügyfélmárka 1. szint (B2C)

Hogyan vélekedik a növendék az intézményről, egyező a véleménye a belé fektetett erőforrásokról?

Hogyan vélekedik az intézmény a növendékről?

Érdemes-e erőforrásokat fektetni abba a művésznövendékbe, fokozódik-e általa az intézményi reputáció?

A növendéket látva/hallva mit gondol és érez a külső célközönség,

hogyan közvetíti a növendék az intézményt a személyes térben?

 

Az intézmény befektetésarányos megtérülése a művésztanárban

ügyfélmárka 2. szint (B2B)

Hogyan vélekedik a művésztanár az intézményről, egyező a véleménye a belé fektetett erőforrásokról?

Hogyan vélekedik az intézmény a művésztanárról?

Érdemes-e erőforrásokat fektetni abba a művésztanárba, fokozódik-e általa az intézményi reputáció?

A művésztanárt látva/hallva mit gondol és érez a belső célközönség,

hogyan közvetíti a művésztanár az intézményt a szakmai térben?

 

A művésznövendék befektetésarányos megtérülése az intézményben

tehetségmárka 1.szint

Hogyan vélekedik a művésznövendék az intézményről, megfelelő támogatást kap?

Megéri-e abban az intézményben tevékenykedni, fejlődik-e a személyes életpálya és a szakmai karrierút?

A művésznövendék érzékeli, észleli, hogy az intézmény támogató, motiváló és inspiráló

hozzáállással fordul felé és ez meglátszik a teljesítményen is?

 

A művésznövendék befektetésarányos megtérülése az művésztanárban

tehetségmárka 2.szint

Hogyan vélekedik a művésznövendék a művésztanárról, megfelelő támogatást kap?

Személy szerint megéri-e annál a művésztanárnál tanulni, megvan-e a személyes és a szakmai illeszkedés?

A művésznövendék érzékeli, észleli, hogy a művésztanára támogató, motiváló és inspiráló

hozzáállással fordul felé és ez meglátszik a teljesítményen is?

 

A művésztanár befektetésarányos megtérülése az intézményben

munkáltatói márka 1.szint

Hogyan vélekedik a művésztanár az intézményről, pozitív a kölcsönhatás?

Megéri-e abban az intézményben dolgozni?

A művésztanár érzékeli, észleli, hogy az intézmény támogató, motiváló és inspiráló

hozzáállással fordul felé és ez meglátszik a teljesítményen is?

 

A művésztanár befektetésarányos megtérülése a művésznövendékben

munkáltatói márka 2.szint

Hogyan vélekedik a művésztanár a művésznövendékről, pozitív a kölcsönhatás?

Megéri-e az(oka)t a művésznövendék(ek)et tanítani?

A művésztanár érzékeli, észleli, hogy a művésznövendék támogató, motiváló és inspiráló

hozzáállással fordul felé és ez meglátszik a teljesítményen is?

 

A különböző szereplők és szegmensek tekintetében legfontosabb főhatások és az azokat feltáró helyes kérdések feltétele után sokkal gyakorlatiasabb területen folytatjuk a befektetésarányos megtérülés elemzését.

A valósághoz nagyon hasonló, de leegyszerűsített gyakorlati példákon keresztül összehasonlíthatjuk két edukációs szolgáltatás valódi befektetésarányos megtérülését.

A B2C (fogyasztói) szegmens oldalán egy adott rendezvény egyszeri és éves megrendezésének adatait vezettem le, a B2B (szakmai) szegmens oldalán pedig egy adott tananyag egyszeri és éves megalkotásának adatait elemeztem.

Az egyensúly kedvéért évi egyszeri 200.000.- értékű pályázati forrást is rendeltem a projekttípusokhoz és a marketingköltségeket külön nem jeleztem, ugyanis előfordulhat, hogy saját tudás, tapasztalatok, módszerek és eszközök segítségével különösebben megterhelő önerő nélkül is hirdethetővé válik az adott projekt.

Megjegyzésként itt szót ejtenék arról, hogy ez manapság egyre kevésbé igaz, hiszen a marketingplatformok elterjedésével és számuk növekedésével egyre kevesebb információ juthat el a célközönséghez, tehát egyre nagyobb marketingköltségekkel egyre kisebb célközönséget érhetünk el a valóságban.

Most a példa – és a reális, művészeti nevelésre jellemző marketingigények - kedvéért az egyéb befektetések területén a marketing, az eszközök és az esetleges szállítási költségeket figyelmen kívül hagyhatjuk, ezeket a valóságban igyekszik mindenki a nullához közeli költség szintjén tartani.

A fizetőképes közönség tekintetében a rendezvényi oldalon 0%, a tananyagoldalon 10% fizetési hajlandóságot adtam meg, amely sajnos erősen képviseli a saját tapasztalataimat.

Összefoglalva a befektetésarányos megtérülés egyszerűen kiszámítható az alábbi képlet segítségével:

profit (bevétel –­ kiadás) / kiadás x 100

a fejlődési potenciál pedig ezzel a képlettel:

profit (bevétel –­ kiadás) / bevétel x 100

Befektetésarányos megtérülés egyszerűsített gyakorlati példákon keresztül
projekttípus	B2C - rendezvény	B2B - tananyag
befektetett erőforrások	előkészítési idő, felkészülési idő, felkészülési energia, elkészítési idő, elkészítési energia, terjesztési idő, terjesztési energia	előkészítési idő, elkészítési idő, elkészítési energia, terjesztési idő, terjesztési energia
egyéb befektetés (pl.: munkaerő, marketing)	munkaerő, marketing, eszközök, hangszerek, szállítási költség	marketing, eszközök
saját forrás	20.000.-	0.-
pályázati forrás	200.000.-	200.000.-
egyéb forrás	20.000.-	0.-
résztvevők száma/ fizető résztevők száma (%ban is)	100/0 (0%)	50/10 (20%)
bevétel/fő	0.-	20.000.-
projekt összes kiadás	20.000.-	0.-
projekt összes bevétel	220.000.-	220.000.-
projekt összes profit	200.000.-	220.000.-
befektetésarányos projektmegtérülés (%ban) (projekt összes profit/ projekt összes kiadás x 100)	1000%	22 000 000%
projekt fejlődési potenciál (%ban) (projekt összes profit/ projekt összes bevétel x 100)	90%	100%
éves maximális projektszám	12	6
éves összes kiadás	240.000.-	0.-
éves összes bevétel	440.000.-	1.400.000.-
éves összes profit	200.000.-	1.400.000.-
ÉVES PROFITPOTENCIÁL (évente 1 pályázati forrással)	200.000.-/12 alkalom	1.400.000.-/6 alkalom
éves befektetésarányos megtérülés (éves összes profit/ éves összes kiadás x 100)	>83%	>3 666 666%
éves fejlődési potenciál (%ban) (éves összes profit/ éves összes bevétel x 100)	45%	636%

A táblázatból világosan kiolvasható, hogy amíg egy projektalkalomnál nincs meghatározóan nagymértékű különbség a fejlődési potenciálban, de amint egy éves időintervallumot vizsgálunk meg, különösen szembetűnő arányokat kaphatunk, tehát a költséghatékony és kiadásminimalizált tananyag oldal több, mint 1400%os különbséget mutat a rendezvényi oldalhoz képest, ugyanis az éves profit – az évente kizárólag egy alkalommal elnyert pályázati forrás miatt – hatalmas különbségeket mutat, így a fejlődési potenciál és a befektetésarányos megtérülés is ehhez kapcsolódóan változik, ami azt jelenti, hogy a valódi profit tekintetében is jelentős különbségek realizálódnak.

 

Algoritmikus gondolkodással meghatározhatjuk milyen fontos teendők szükségesek

a befektetésarányos megtérülés kiszámításához:

-          bevételek kiszámítása

-          kiadások kiszámítása

-          profit kiszámítása (kiadások kivonása a bevételekből)

-          a profit elosztása a kiadásokkal

-          a kapott érték százalékosítása (felszorzás 100-zal)

-          a százalékos adat elemzése

-          fejlődési potenciál értékelése

 

A személyes kedvencem, a fejlődési potenciál

 könnyedén kiszámítható algoritmikus gondolkodás segítségével:

-          bevételek kiszámítása

-          kiadások kiszámítása

-          profit kiszámítása (kiadások kivonása a bevételekből)

-          a profit elosztása a bevételekkel

-          a kapott érték százalékosítása (felszorzás 100-zal)

-          a százalékos adat elemzése

-          hosszútávú fennmaradás potenciáljának értékelése

 

Most érkeztünk el ennek a blogbejegyzésnek a legfontosabb üzenetéhez, amely azok jutalma, akik ideág figyelemmel követték a blogtörténéseket. A befektetésarányos megtérülés adatainak begyűjtése, elemzése és értékelése azért kiemelten fontos feladat, mert segítségével a rövidtávú túlélésről a hosszútávú fennmaradásra tehetjük át a perspektívánkat, tehát kiderülhet mi az, ami megéri és mi az, ami nem a tevékenységeink közül.

Ha több időnk lenne az életben sokkal több lehetőség állna rendelkezésünkre, de ahogy a jelenlegi - világjárvány által meghatározott - élethelyzet is megtanította nekünk, csak a legfontosabb, legértékesebb dolgainkra, tényezőinkre és tevékenységeinkre érdemes koncentrálnunk és azoknak a legfontosabb szegmenseire fókuszálnunk.

Így sikerülhet valóban lelkiismeretileg helyes döntést hoznunk és időnket valóban értékes dolgokra áldozni.

A hosszútávú fennmaradás potenciáljának mutatói:

1.      Korszerű szemlélet, attitűd

2.      Naprakész felkészültség, tájékozottság

3.      Piaci rés felkutatása, kihasználása

4.      Értékazonosítás

5.      Értékteremtés

6.      Értékmegosztás

7.      Értékmegőrzés

8.      Értékkutatás

9.      Értékközvetítés

10.  Értékkövetés

11.  Igények

12.  Szükségletek

13.  Elvárások

14.  Feltételek

15.  Előnyök

16.  Kedvezmények

17.  Lehetőségek

18.  Bevétel

19.  Profit

20.  Partnerek

21.  Szponzorok

22.  Segítők

23.  Támogatók

24.  Befektetők

25.  Gyakornoki program

26.  Tehetségmenedzselési program

27.  Támogatói program

28.  Új ügyfelek megszerzési ereje

29.  Régi ügyfelek megtartási ereje

30.  Pozicionálás

31.  Elérhetőség, rendelkezésre állás, készségesség

32.  Reakcióidő

33.  Kommunikáció és infokommunikáció

34.  Termék- és szolgáltatásstratégia

35.  Marketingstratégia

36.  Üzleti modellstratégia

37.  Segítségnyújtás, problémamegoldás mennyisége és minősége

38.  Üzenet közérthetősége és elfogadottsága

39.  Társadalomkulturális szerepvállalás sokoldalúsága

40.  Tervezés, szervezés, koordinálás, ellenőrzés, fejlesztés

41.  Stratégiai, taktikai és operatív szintű vezetés

42.  IQ-értelem, EQ-érzelem, SQ-lelkiismeret egyensúlya

43.  Továbbfejlesztés lehetőségei (tudás, tapasztalat, eszközök, módszerek, erőforrások,

környezeti tényezők, kapcsolati háló, szemlélet, elhivatottság, hatékonyság, teljesítmény…)

44.  Csökkentés (--)

45.  Elvétel (-)

46.  Hozzáadás (+)

47.  Növelés (++)

48.  Kutatás és innováció

49.  Ügyfélmárka

50.  Munkáltatói márka

51.  Tehetségmárka

52.  Fejlődési inspiráció (B2B)

53.  Pénzköltési motiváció (B2C)

54.  Aktivitásnövelés

55.  Interaktivitásnövelés

56.  Proaktivitásnövelés

57.  Jelenlegi és jövőbeli kapacitás

58.  Profitfelhasználás minősége és mennyisége (mire hogyan mennyit kell költenünk)

59.  Reputáció

60.  Elégedettségmérés

61.  Önértékelés

62.  Szegmentált célközönségelérés

63.  Értékforrások és eszközök (adat, info, monetáris, reál, eszmei, kulturális…)

64.  Rövidtávú túlélésbiztosítás (profitrealizálás)

65.  Hosszútávú fennmaradásbiztosítás (automatizáció)

 

A fenti részben 65 fontosabb mutatót azonosítottam és soroltam fel, amivel reményeim szerint sokaknak segíthetek abban, hogy a hosszútávú fennmaradás lehetőségeit beépíthesse a mindennapjaiba.

Segítségükkel új célok kerülhetnek meghatározásra, így a rövidtávú túlélésről valóban a hosszútávú fennmaradásra kerülhet át a figyelem, amivel új perspektívák, széleskörű nézőpontok nyílhatnak meg, tehát már rövid távon is fejlődhet a személyiség a korszerű és fókuszált szemléletváltás miatt.

 

Amennyiben a fent említett 65 mutatót részletesebben is szeretnéd megismerni,

vagy bármilyen kérdésed van keress fel személyesen az elérhetőségeken!

Ha további segítségre van szükséged, ennek a blogbejegyzésnek

a teljes változatát ebook és podcast formában is elérheted.

 

Ezek után a legfontosabb gyakorlati feladat egy Befektetésarányos Megtérülésmenedzselési Stratégia kidolgozása, amely lehetővé teszi, hogy a fejlődéshez, a hosszútávú fennmaradáshoz szükséges adatokat megszerezzük, elemezzük, mérjük-értékeljük és felhasználjuk.

Ehhez minden segítséget készséggel megadok neked, keress fel bátran!

 

Hasznos kiegészítő információkért rendeld meg az alábbi tananyagokat:

Karrierépítés zenészeknek promovideo

Karrierépítés zenészeknek digitális tananyag

 

Kultúramarketing promovideo

Kultúramarketing digitális tananyag

 

Amennyiben bármilyen probléma, kérdés, vagy kérés merül fel, keress fel bátran, mindenben segítek!

Extra tartalmak eléréséhez iratkozz fel YT csatornámra és like-olj a Facebookon!

 

Debrecen, 2020. Október 10.                                                                                   Domokos János Antal

Trombitaművész-tanár, Karmester,

Nemzeti ösztöndíjas Zeneszerző, Szövegíró,

Szakvizsgázott pedagógus, Közoktatási vezető,

     a Művészi Zene Kör tehetségmenedzselő szervezet és

az Alternatív Lehetőségek Művészeti Akadémia vezetője