Stratégiafejlesztés a köznevelésben
Ez a bejegyzésem a megváltozott
köznevelési gyakorlat fejlesztését szolgálja, ahol a versenyképesség
kialakítása, fenntartása és továbbfejlesztése a közös cél!
Már
megmutatkoztak a jövő hiányszakmái, mindenki, aki nyitott szemmel közlekedik a mindennapokban,
észleli a változásokat és az egyes területeken – véleményem szerint a legszembetűnőbben
a tehetségek hasznosítása terén - létrejött pazarlást, így el kell fogadnunk a
változásokat az edukáció területén is, amelyek a hosszútávú, értékmegőrző és
értékteremtő fenntarthatóságot eredményezhetik, közös összefogás és
megvalósítás esetén.
Az
alapvetően jól működő tevékenységek és folyamatok csak továbbfejlesztést
igényelnek azonban több nevelési alapfunkció személytelenül elavulttá és idő-,
valamint energia-pazarlóan feleslegessé vált, megváltoztak a munkaerőigények és
a személyes szükségletek, tehát ma már nem a tanulókat kell integrálni az
iskolába, hanem az iskolai nevelést szükséges a tanulói szükségletek szerint
változtatni, ahogy a jelen legkorszerűbb munkahelyei is teszik a
munkavállalóikkal, annak érdekében, hogy motiváltan végezzék feladataikat és
fokozódjon a teljesítményük.
A
feladat adott: a meglévő és évente újraalakuló, személyiségben és hagyományokban
is eltérő gyermekösszetételhez mérten továbbfejleszteni az intézmény szervezeti
kultúráját.
A tanulók
részéről a több iskolai kapcsolódási pont több élményszerű edukációs
lehetőséget biztosít a pedagógusoknak is, akik alapvetően azonos gondokkal
küzdenek.
Előadó
tevékenységeim révén szélesebb tapasztalatokkal rendelkezhetek az átlagpedagógusoknál,
akik meghatározó – intézményen kívüli - szerepvállalás nélküli életvitelt alakítottak
ki önmaguknak.
Tapasztalataim
azt mutatják, hogy – a digitális tér veszélyforrásainak kiterjedésével – egyre általánosabbá
válik a tudatos és felelős döntéseket és alapviselkedést megkövetelő személyes
jelenlét, ami új típusú – szigorúbb digitális - erkölcsi normák rögzítését és
tudatosítását kívánják.
Ahogy a közoktatás mára közneveléssé
vált ez a szerepkör-felvállalás elengedhetetlenné alakult a nevelőtestületek
számára, amelyek jellemzően két fő keretproblémával küzdenek a szakember-összetétel
területén:
1.
Elidősödés
Tapasztalható, hogy a karrierépítés
szempontjából vonzóerő-hiányos provinciális területeken egész generációk
hiányoznak a hazai szakmai végrehajtásból.
A szellemileg és fizikailag is aktív 40-50-es
korosztály külföldi szerencsepróba miatt vagy hiányzik a vidéki köznevelésből, vagy
pedig nem rendelkezik megfelelő képesítéssel, esetleg korszerűtlenné vált a
tudása.
Ebből származik, hogy viszonylag kislétszámú
pedagógustársadalom tartja fenn a rendet az intézményi hétköznapokban.
Összetételét tekintve – a Keleti-régió audiovizuális
tapasztalataira alapozva - mára jellemzően határozott idejű szerződés keretei
között alkalmazott kollegákkal találkozhatunk, ami rendkívüli pozitív hatást
gyakorol az élettervezésre.
Életkori sajátosságokat nézve a vidéki iskolák
jellegzetessége az 50+ korosztály megnövekedése is, amely az elmúlt 10-15 év szakmai
változatlansága miatt alakulhatott ki és jelentős veszélyhelyzeteket teremthet
napi szinten és hosszútávon is.
Ez az elidősödési problémakör együtt jár
a motivációhiánnyal, a negatív kudarckerüléssel, az általános érdektelenséggel,
a rugalmatlansággal, a változással szembeni elutasítással, a korszerű szakmai
elmélet- és gyakorlatkövetés hiányával, a szakmai kiégés veszélyével és az
intézményi népszerűtlenedéssel, tehát összességében az intézményi vonzóerő folyamatos
csökkenésével.
2.
Feminizálódás
A nevelés fő irányadója az anyaszerep
elterjedése, amellyel fenntartható a biztonságérzet és a gondoskodás az
iskolákban.
A mai infokommunikációs kor gyermekeinek a
szükségletei azonban túlmutatnak ezen a kellemesen szeretet- és figyelemgazdag környezetjellemzőn,
hiszen aktív életüket szinte kizárólag a digitális térben, digitális eszközök
segítségével élik.
Ebben a térben a legfontosabb a tudatosság,
önállóság és a felelősségvállalás, tehát a klasszikus értelemben vett bölcs,
érett gondolkodás, a veszélyforrások elkerülése érdekében.
A mai gyermekek számára felgyorsult a szellemi
érettség megszerzésének folyamata, hiszen ellenkező esetben hátrányt
szenvednek, vagy veszélybe kerülhetnek.
Kiemelten fontos tehát, hogy a szigorúbb apaszerep
is megjelenhessen a nevelési ciklusukban, egyszerűbben fogalmazva kislányok és
kisfiúk helyett – szellemi érettség tekintetében tudatosan döntésképes - felelős
női és férfi személyiségek fejlődhessenek ki már az általános iskolai képzésben.
A
női és férfi szerepek egyenlő elsajátításának lehetősége még nem áll fenn a legtöbb
nevelési intézményben, hiszen a versenyszemléletű, férfias értelmi
intelligencia a kommunikációvezérelt, nőies érzelmi intelligenciának adta át helyét
az attitűd- és személyiségfejlesztésben.
A leghelyesebb út a két intelligenciatípus
szintetizálásából származó spirituális, szellemi intelligenciafejlesztés
tudatosítása, amellyel a gyermekek a teljes – kreativitáson, önállóságon és
felelősségen alapuló - élet kialakításának lehetőségét szerezhetik meg.
Amennyiben ezeket a feltételeket nem
vesszük figyelembe, kialakulhat a ráutaltság, kiszolgáltatottság és önállótlanság
veszélye, az érzelmi túlterheltség, a következetesség mérséklődése, a praktikusabb
könnyebb döntések miatt a stratégiailag és lelkiismeretileg helytelen döntések
meghatározóvá válása, a strukturált ötlet-alkotás visszaszorítása a gyakorlatiasság
javára, valamint a készséges kooperáció hiánya.
A jövő kulcsfeladata lesz tehát a helyes
egyensúly visszaállítása, hiszen az iskola alapfeladata a közösségteremtés,
amelyben a férfi gondolkodású folyamatirányítás ugyanolyan fontos, minta női
hozzáállású kapcsolatépítés.
Ehhez segítséget nyújthat a
stratégiai modellek felállítása és használata.
Az
alábbi diagramban a Maximum Stratégiát modelleztem, amely alkalmazható
szegmenseit tekintve Optimum Stratégiára (8 szegmens) és Minimum Stratégiára (5
szegmens) redukálható az adott intézmény szükségleteihez, teljesítményéhez és
erőforrásaihoz mérten.
Optimum
Stratégia: 1., 2., 5., 6., 7., 8., 10., 12.
Minimum
Stratégia: 1., 2., 7., 8., 10.
Mint
láthatjuk a köznevelési stratégia jövője a digitális edukáción alapul majd,
amelyek globális kiterjedésű gondolkodást, natív személyiségfejlesztést és IKT
alapú módszer- és eszközalkalmazást is megkövetel a köznevelési szereplőktől.
A
személyes kommunikációs és szórakoztató eszközök elsődleges és általános
platformjai lesznek a tudásmegosztásnak, amely történhet – a társakon keresztül
– informálisan, a közösség révén nonformálisan és az intézményi edukáció
segítségével formálisan is, a megvalósítást tekintve tabletek segítségével,
vagy tableteken keresztül.
Tablettel
Támogatott Tanulás (3T) – Tablet Alapú Oktatás (TAO)
indikátorok
|
3T
|
TAO
|
módszer
|
hagyományos
|
digitális
|
eszköz
|
hagyományos
|
digitális
|
továbbképzés
|
pedagógus indokolt
|
pedagógus szükséges,
tanuló indokolt
|
platform
|
papír
alapú és digitális
|
digitális
|
tananyag
|
egyetemes
|
digitális
|
technikai feltétel
|
vállalható,
hagyományos keretrendszer
|
korszerű,
automatizált és önfenntartású keretrendszer
|
szükségletek
|
-
támogató kollektíva (ped és
szülő)
-
IKT használat
-
célkitűzések (hol, mikor és ki a
célközönség-alsó felső és ped)
-
sztenderdszempontok
-
látens szabályrendszer
-
eszközbeszerzés (akár 1 hónap,
tartós tablet védelmi kiegészítőkkel, billentyűtok+ceruzák)
-
háttér- és keretrendszer
kialakítása (terhelés nélküli sávszélesség, tanári gép wifi-tanulói gépek
bluetooth, rendszergazda, fiókcsatlakozás, memória, tárhely, virtuális tér és
valós osztályterem, felhőalap és rooterek, átlagtehetség, átlagkészségek, motiváció
és dinamizmus)
-
eszközhasználat (felhőalap nagy
sávszélességgel, a célközönség számára legszükségesebb hasznos applikációk, natív
használat)
-
eszköz- és egészségvédelem
(tároló, érintésvédelem, túlfeszültség-védelem, elosztók, virtuális védelem,
adatvédelem)
-
egyenlő esélybiztosítás
-
pályázati forrás (állami, KK,
EFOP, NTP, NKA, EMMI, NEA, MMA, EMET, KEOP, KEHOP, GINOP, IKOP, TIOP, TOP,
VEKOP, MAHOP, KÖFOP,
Kreatív
Európa Program,
Karitatív
Tanács…, informatikai fejlesztés és digitális tudásfejlesztés erősítése)
|
-
fejlett kollektíva
-
célmegvalósítás (felső és ped)
-
IKT gondolkodás
-
eszközfejlesztés
-
modellkialakítás
-
rögzített szabályrendszer
háttér- és keretrendszer fejlesztése (minden
gép wifi, állandó sávszélesség, sokoldalú tehetség, kialakult készségek,
inspiráció és flexibilitás)
-
automata eszközhasználat
-
automata eszköz- és egészségvédelem
-
versenyhelyzet
-
szellemi forrás
|
hatás
|
-
manuális képesség
-
térlátás
-
olvasás, írás, számolás
-
koncentráció
-
önállóság
-
játékos gyakorlat
-
régi ismeretek
-
azonnali mérés-értékelés
-
motiváció
-
hagyományos oktatást kiegészítő
|
-
manuális készség
-
ritmusérzék
-
gyors döntés
-
kooperáció
-
elméleti és gyakorlati
felhasználói élmény
-
új ismeretek, tudás
-
versenyhelyzet
-
végtelen lehetőség
-
inspiráció
-
hagyományos oktatást kiváltó
|
lehetőség (++)
|
korai életszakaszban játékosan
elsajátítható
|
újszerű ismereteket, információkat és
tudást biztosít
|
erősség (+)
|
azonnal
adoptálható, nem igényel felkészülést
|
korszerű
és jövőbemutató, a valós tanulói szükségletekre alapoz
|
gyengeség (-)
|
csak az egyetemes értékekre épít, nem helyettesíti,
csak dúsítja a hagyományos programot, a szülői és a pedagógusi igényeket
helyezi előtérbe
|
mérsékli az egyetemes értékeket
|
veszély (--)
|
elavuló
tudás, lemaradás,
sikertelenség,
kudarcállandósulás
|
elszemélytelenedés,
valódi
életben ügyetlenné válás
|
Tapasztalataim
szerint a legtöbb probléma a személyes tér digitalizációjából adódik a szellemi
termékek és szolgáltatások kapcsán, tehát az immateriális értékek védelméből.
Míg a bevált old
school
módszer
a szájhagyomány útján való terjedés volt, napjainkban – a tárgyi eszközökhöz
hasonlóan – az ötleteknek, módszereknek, alkotásoknak és előadásoknak jelentős
értéke lehet a szakmafejlesztésben, amennyiben tartalmasan kialakított,
megvalósítható formában kerül közreadásra.
Ebből egyenesen
következik, hogy amennyiben valaki rendelkezik egy korszerű, előremutatóan
könnyítő jellegű meghatározó – világosan megkülönböztethető, részletesen
megtervezett és kidolgozott - ötlettel, amely részletében, vagy egészében is
változást hozhat az adott szakmai területen, vagy témakörben - a saját
érdekében - vállalja fel a jogvédelemmel járó lehetőségeket és
kötelezettségeket is.
Erre többféle
jogi lehetősége van, az ötlet típusából adódóan szükséges a kívánt védelmi
formát megválasztani:
-
Védjegy:
azok számára nyújthat megoldást, akik megkülönböztethető termékeiket, eszközeiket,
szolgáltatásaikat jól elkülöníthető módon kívánják jogvédeni.
-
Szabadalom:
azok számára ideális, akik módszer-ötleteiket, találmányaikat és
technológiai-eljárás jellegű innovációikat kívánják nemzetközi szinten
szabadalmaztatni.
-
Oltalom:
azok számára lehet fontos, akik működésjavító, belső szerkezet-fejlesztő
ötleteiket kívánják oltalom alá helyezni 10, vagy 20 évre.
-
Adatbázis
- Nyilvántartás: kevésbé ismert formája a védelem alá
vonásnak a szakmai adatbázisban történő nyilvántartás lehetősége, amely
elsőként a művészeti tartalmú és témájú szellemi termékek esetében vált
sztenderdeljárássá, a papír alapon és digitális formában rögzített műalkotások
révén.
-
Nyilvános
megosztás: a legtöbb ötlet a nyilvános megosztás dátumától
jegyezve a digitális térben védetté válik, azonban ember- és vetélytársaink –
gyakrabban tájékozatlanságuk, ritkábban tisztességtelenségük okán – ezt a tényt
figyelmen kívül hagyják.
A legmeghatározóbb hivatalok a Szellemi Tulajdon
Nemzeti Hivatala, a Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület, az Előadói Jogvédő
Iroda, az Amnesty Internartional Magyarország, a Filmszerzők és Előállítók
Szerzői Jogvédő Egyesülete, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület, a Magyar
Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület, az Állampolgári Jogvédő Központ, a
Nemzeti Jogvédő Alapítvány és a Nemzeti Jogvédő Iroda…
A fenti listából látható, hogy a jogvédelem kiterjedt
rendszer, tehát alkalmazása felelős döntést kíván.
A védés kérésnél fontos a jó időzítés, hiszen a túl
korán elindított folyamat – a tájékozatlanság miatt – elégedetlenséghez és nem
megfelelő személyes, vagy szakmai illeszkedésű védelemhez vezethet, a túl későn
elindított védelmi mechanizmus pedig az elavulás veszélyét tartogatja.
A jogvédelem elsődleges célja a szellemi és erkölcsi
elismerés, a méltó értékelés, a nyilvános megbecsülés kialakítása, valamint a
szakmai hírnév és tisztelet megőrzése, azonban a menedzser-típusú alkotók és
előadók meghatározott árképzéssel materiális formában is képesek értékesíteni meghatározó,
jellemzően a közösség javára váló, maradandó szellemi termékeiket.
A szellemi termékek a köznevelés legkiemelkedőbb,
folyamatosan megújuló értékforrásai, melyek kiemelten fontos szerepet töltenek
be a köznevelési stratégiafejlesztésben.
Köszönöm, hogy megtisztelt figyelmével!
Debrecen, 2017. Április
25.
Domokos
János Antal
Trombitaművész-tanár, Karmester,
Nemzeti ösztöndíjas Zeneszerző, Szövegíró,
Szakvizsgázott pedagógus, Közoktatási vezető,
a Művészi
Zene Kör tehetségmenedzselő szervezet vezetője
