Fordító - Translate

DOMOKOSMUSIC

DOMOKOSMUSIC Ars Poetica: Zeneszerzői küldetésem, hogy új hangvételű - Smooth Art stílusú - művek komponálásával befogadhatóbbá tegyem...

2017. augusztus 4., péntek

Legújabb MZK programok az NKA támogatásával

Legújabb MZK programok az NKA támogatásával

Az elmúlt évek sikereire és a folyamatosan növekvő intézményi szükségletekre való tekintettel a művészi zenét népszerűsítő Koncertpedagógiai Előadásturnénk 3. évadát indíthatjuk már el a Művészi Zene Kör Tehetségmenedzselő Szervezetünkkel, amelyet a Nemzeti Kulturális Alap – sikeres pályázatainkon keresztül - folyamatos támogatásával tesz elérhetővé a köznevelési intézmények számára. 
Az 
INTERAKTÍV UTAZÁS A MŰVÉSZI ZENE VILÁGÁBAN című klasszikus zenei, interaktív koncertpedagógiai előadás a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával a régió rengeteg oktatási intézményébe, sokezer tanuló számára már korábban is eljuthatott, V.Szabó Ildikó festőművész csodálatos alkotásainak kíséretében és a - zenei világnap alkalmából megrendezett - Vizek-Ízek-Zenék VÍZ Terápiafesztivál helyszínén, felnőtt közönség előtt is hatalmas sikert aratott.


Az INTERAKTÍV UTAZÁS A MŰVÉSZI ZENE VILÁGÁBAN című – korszerű digitális elemeket tartalmazó - programcsomagunk 3. évada idén Szeptember 1.- December 15. közötti időszakban valósul meg, amely időpontokat - az intézmények ismételt túljelentkezése miatt -  ismét előre lekötötten rögzítenünk kellett és kizárólag egy adott intézmény szervezési feladatainak elmulasztása, vagy időpontváltozás esetén tudunk program-hozzáférhetőségi lehetőséget biztosítani a várólistánkon szereplő többi iskolának.
Az intézmények nevében hálával tartozunk a Nemzeti Kulturális Alap megtisztelő támogatásáért, amellyel lehetővé tette, hogy az iskolás közönség ingyenesen juthasson hozzá az általunk képviselt és oly nagy becsben tartott, védelmezve óvott nemzeti magaskultúrához.

Az általános iskolai előadások mellett idén Szeptember 30-án – a II.VÍZ Terápiafesztiválon – és Decemberben is - a JAZZKARÁCSONY NAGYKARÁCSONY - Jótékonysági Estünkön legújabb, az Örökség című – középiskolás közönség számára összeállított – nemzetkulturális projektünk is bemutatkozik az Arany János emlékév keretében.
Az Örökség című programunkban a legnagyobb magyar zeneszerzők által komponált és saját zeneszerzői munkásságomban szereplő, elmélyült hangvételű, egyetemes értékű magyar zeneművek mellett a JAZZ FIVE zenekarunk által létrehozott székely jazz műfaji hagyományai is továbbörökítésre kerülnek a Bukovina szvit, a Moldva szvit és a Hajdú szvit című könnyed hangulatú kompozícióimon keresztül.
A program különlegessége Csíki András székely-magyar költő gyönyörű és elmélyült tartalmú, örökség témájú költeményeinek interaktív interpretációja lesz, amely – szerepvállalásához híven - várhatóan a tizenéves közönség érdeklődését is felkelti kiemelten értékes nemzeti kultúránk, zeneművészetünk és irodalmunk iránt.
            A rendezvényeinkhez nyújtott segítségért és támogatásért köszönettel tartozunk támogatóinknak, partnereinknek és segítőinknek egyaránt!!!

Domokos János Antal
Trombitaművész-tanár, Karmester,
Nemzeti ösztöndíjas Zeneszerző, Szövegíró,
Szakvizsgázott pedagógus, Közoktatási vezető,
     a Művészi Zene Kör tehetségmenedzselő szervezet vezetője



2017. június 30., péntek

Stratégiafejlesztés a köznevelésben

Stratégiafejlesztés a köznevelésben

            Ez a bejegyzésem a megváltozott köznevelési gyakorlat fejlesztését szolgálja, ahol a versenyképesség kialakítása, fenntartása és továbbfejlesztése a közös cél!
Már megmutatkoztak a jövő hiányszakmái, mindenki, aki nyitott szemmel közlekedik a mindennapokban, észleli a változásokat és az egyes területeken – véleményem szerint a legszembetűnőbben a tehetségek hasznosítása terén - létrejött pazarlást, így el kell fogadnunk a változásokat az edukáció területén is, amelyek a hosszútávú, értékmegőrző és értékteremtő fenntarthatóságot eredményezhetik, közös összefogás és megvalósítás esetén.
Az alapvetően jól működő tevékenységek és folyamatok csak továbbfejlesztést igényelnek azonban több nevelési alapfunkció személytelenül elavulttá és idő-, valamint energia-pazarlóan feleslegessé vált, megváltoztak a munkaerőigények és a személyes szükségletek, tehát ma már nem a tanulókat kell integrálni az iskolába, hanem az iskolai nevelést szükséges a tanulói szükségletek szerint változtatni, ahogy a jelen legkorszerűbb munkahelyei is teszik a munkavállalóikkal, annak érdekében, hogy motiváltan végezzék feladataikat és fokozódjon a teljesítményük.
A feladat adott: a meglévő és évente újraalakuló, személyiségben és hagyományokban is eltérő gyermekösszetételhez mérten továbbfejleszteni az intézmény szervezeti kultúráját.
A tanulók részéről a több iskolai kapcsolódási pont több élményszerű edukációs lehetőséget biztosít a pedagógusoknak is, akik alapvetően azonos gondokkal küzdenek.
Előadó tevékenységeim révén szélesebb tapasztalatokkal rendelkezhetek az átlagpedagógusoknál, akik meghatározó – intézményen kívüli - szerepvállalás nélküli életvitelt alakítottak ki önmaguknak.
Tapasztalataim azt mutatják, hogy – a digitális tér veszélyforrásainak kiterjedésével – egyre általánosabbá válik a tudatos és felelős döntéseket és alapviselkedést megkövetelő személyes jelenlét, ami új típusú – szigorúbb digitális - erkölcsi normák rögzítését és tudatosítását kívánják.
            Ahogy a közoktatás mára közneveléssé vált ez a szerepkör-felvállalás elengedhetetlenné alakult a nevelőtestületek számára, amelyek jellemzően két fő keretproblémával küzdenek a szakember-összetétel területén:
1.      Elidősödés
Tapasztalható, hogy a karrierépítés szempontjából vonzóerő-hiányos provinciális területeken egész generációk hiányoznak a hazai szakmai végrehajtásból.
A szellemileg és fizikailag is aktív 40-50-es korosztály külföldi szerencsepróba miatt vagy hiányzik a vidéki köznevelésből, vagy pedig nem rendelkezik megfelelő képesítéssel, esetleg korszerűtlenné vált a tudása.
Ebből származik, hogy viszonylag kislétszámú pedagógustársadalom tartja fenn a rendet az intézményi hétköznapokban.
Összetételét tekintve – a Keleti-régió audiovizuális tapasztalataira alapozva - mára jellemzően határozott idejű szerződés keretei között alkalmazott kollegákkal találkozhatunk, ami rendkívüli pozitív hatást gyakorol az élettervezésre.
Életkori sajátosságokat nézve a vidéki iskolák jellegzetessége az 50+ korosztály megnövekedése is, amely az elmúlt 10-15 év szakmai változatlansága miatt alakulhatott ki és jelentős veszélyhelyzeteket teremthet napi szinten és hosszútávon is.
Ez az elidősödési problémakör együtt jár a motivációhiánnyal, a negatív kudarckerüléssel, az általános érdektelenséggel, a rugalmatlansággal, a változással szembeni elutasítással, a korszerű szakmai elmélet- és gyakorlatkövetés hiányával, a szakmai kiégés veszélyével és az intézményi népszerűtlenedéssel, tehát összességében az intézményi vonzóerő folyamatos csökkenésével.

2.      Feminizálódás
A nevelés fő irányadója az anyaszerep elterjedése, amellyel fenntartható a biztonságérzet és a gondoskodás az iskolákban.
A mai infokommunikációs kor gyermekeinek a szükségletei azonban túlmutatnak ezen a kellemesen szeretet- és figyelemgazdag környezetjellemzőn, hiszen aktív életüket szinte kizárólag a digitális térben, digitális eszközök segítségével élik.
Ebben a térben a legfontosabb a tudatosság, önállóság és a felelősségvállalás, tehát a klasszikus értelemben vett bölcs, érett gondolkodás, a veszélyforrások elkerülése érdekében.
A mai gyermekek számára felgyorsult a szellemi érettség megszerzésének folyamata, hiszen ellenkező esetben hátrányt szenvednek, vagy veszélybe kerülhetnek.
Kiemelten fontos tehát, hogy a szigorúbb apaszerep is megjelenhessen a nevelési ciklusukban, egyszerűbben fogalmazva kislányok és kisfiúk helyett – szellemi érettség tekintetében tudatosan döntésképes - felelős női és férfi személyiségek fejlődhessenek ki már az általános iskolai képzésben.  
            A női és férfi szerepek egyenlő elsajátításának lehetősége még nem áll fenn a legtöbb nevelési intézményben, hiszen a versenyszemléletű, férfias értelmi intelligencia a kommunikációvezérelt, nőies érzelmi intelligenciának adta át helyét az attitűd- és személyiségfejlesztésben.
A leghelyesebb út a két intelligenciatípus szintetizálásából származó spirituális, szellemi intelligenciafejlesztés tudatosítása, amellyel a gyermekek a teljes – kreativitáson, önállóságon és felelősségen alapuló - élet kialakításának lehetőségét szerezhetik meg.
Amennyiben ezeket a feltételeket nem vesszük figyelembe, kialakulhat a ráutaltság, kiszolgáltatottság és önállótlanság veszélye, az érzelmi túlterheltség, a következetesség mérséklődése, a praktikusabb könnyebb döntések miatt a stratégiailag és lelkiismeretileg helytelen döntések meghatározóvá válása, a strukturált ötlet-alkotás visszaszorítása a gyakorlatiasság javára, valamint a készséges kooperáció hiánya.
A jövő kulcsfeladata lesz tehát a helyes egyensúly visszaállítása, hiszen az iskola alapfeladata a közösségteremtés, amelyben a férfi gondolkodású folyamatirányítás ugyanolyan fontos, minta női hozzáállású kapcsolatépítés.
            Ehhez segítséget nyújthat a stratégiai modellek felállítása és használata.
            Az alábbi diagramban a Maximum Stratégiát modelleztem, amely alkalmazható szegmenseit tekintve Optimum Stratégiára (8 szegmens) és Minimum Stratégiára (5 szegmens) redukálható az adott intézmény szükségleteihez, teljesítményéhez és erőforrásaihoz mérten.

 
Optimum Stratégia: 1., 2., 5., 6., 7., 8., 10., 12.

Minimum Stratégia: 1., 2., 7., 8., 10.

Mint láthatjuk a köznevelési stratégia jövője a digitális edukáción alapul majd, amelyek globális kiterjedésű gondolkodást, natív személyiségfejlesztést és IKT alapú módszer- és eszközalkalmazást is megkövetel a köznevelési szereplőktől.
A személyes kommunikációs és szórakoztató eszközök elsődleges és általános platformjai lesznek a tudásmegosztásnak, amely történhet – a társakon keresztül – informálisan, a közösség révén nonformálisan és az intézményi edukáció segítségével formálisan is, a megvalósítást tekintve tabletek segítségével, vagy tableteken keresztül.
Tablettel Támogatott Tanulás (3T) – Tablet Alapú Oktatás (TAO)

indikátorok
3T
TAO
módszer
hagyományos
digitális
eszköz
hagyományos
digitális
továbbképzés
pedagógus indokolt
pedagógus szükséges,
tanuló indokolt
platform
papír alapú és digitális
digitális
tananyag
egyetemes
digitális
technikai feltétel
vállalható, hagyományos keretrendszer
korszerű, automatizált és önfenntartású keretrendszer
szükségletek
-          támogató kollektíva (ped és szülő)
-          IKT használat
-          célkitűzések (hol, mikor és ki a célközönség-alsó felső és ped)
-          sztenderdszempontok
-          látens szabályrendszer
-          eszközbeszerzés (akár 1 hónap, tartós tablet védelmi kiegészítőkkel, billentyűtok+ceruzák)
-          háttér- és keretrendszer kialakítása (terhelés nélküli sávszélesség, tanári gép wifi-tanulói gépek bluetooth, rendszergazda, fiókcsatlakozás, memória, tárhely, virtuális tér és valós osztályterem, felhőalap és rooterek, átlagtehetség, átlagkészségek, motiváció és dinamizmus)
-          eszközhasználat (felhőalap nagy sávszélességgel, a célközönség számára legszükségesebb hasznos applikációk, natív használat)
-          eszköz- és egészségvédelem (tároló, érintésvédelem, túlfeszültség-védelem, elosztók, virtuális védelem, adatvédelem)
-          egyenlő esélybiztosítás
-          pályázati forrás (állami, KK, EFOP, NTP, NKA, EMMI, NEA, MMA, EMET, KEOP, KEHOP, GINOP, IKOP, TIOP, TOP, VEKOP, MAHOP, KÖFOP,
Kreatív Európa Program,
Karitatív Tanács…, informatikai fejlesztés és digitális tudásfejlesztés erősítése)
-          fejlett kollektíva
-          célmegvalósítás (felső és ped)
-          IKT gondolkodás
-          eszközfejlesztés
-          modellkialakítás
-          rögzített szabályrendszer
háttér- és keretrendszer fejlesztése (minden gép wifi, állandó sávszélesség, sokoldalú tehetség, kialakult készségek, inspiráció és flexibilitás)
-          automata eszközhasználat
-          automata eszköz- és egészségvédelem
-          versenyhelyzet
-          szellemi forrás

hatás
-          manuális képesség
-          térlátás
-          olvasás, írás, számolás
-          koncentráció
-          önállóság
-          játékos gyakorlat
-          régi ismeretek
-          azonnali mérés-értékelés
-          motiváció
-          hagyományos oktatást kiegészítő
-          manuális készség
-          ritmusérzék
-          gyors döntés
-          kooperáció
-          elméleti és gyakorlati felhasználói élmény
-          új ismeretek, tudás
-          versenyhelyzet
-          végtelen lehetőség
-          inspiráció
-          hagyományos oktatást kiváltó
lehetőség (++)
korai életszakaszban játékosan elsajátítható
újszerű ismereteket, információkat és tudást biztosít
erősség (+)
azonnal adoptálható, nem igényel felkészülést
korszerű és jövőbemutató, a valós tanulói szükségletekre alapoz
gyengeség (-)
csak az egyetemes értékekre épít, nem helyettesíti, csak dúsítja a hagyományos programot, a szülői és a pedagógusi igényeket helyezi előtérbe
mérsékli az egyetemes értékeket
veszély (--)
elavuló tudás, lemaradás,
sikertelenség, kudarcállandósulás
elszemélytelenedés,
valódi életben ügyetlenné válás

             
Tapasztalataim szerint a legtöbb probléma a személyes tér digitalizációjából adódik a szellemi termékek és szolgáltatások kapcsán, tehát az immateriális értékek védelméből.
Míg a bevált old school módszer a szájhagyomány útján való terjedés volt, napjainkban – a tárgyi eszközökhöz hasonlóan – az ötleteknek, módszereknek, alkotásoknak és előadásoknak jelentős értéke lehet a szakmafejlesztésben, amennyiben tartalmasan kialakított, megvalósítható formában kerül közreadásra.
Ebből egyenesen következik, hogy amennyiben valaki rendelkezik egy korszerű, előremutatóan könnyítő jellegű meghatározó – világosan megkülönböztethető, részletesen megtervezett és kidolgozott - ötlettel, amely részletében, vagy egészében is változást hozhat az adott szakmai területen, vagy témakörben - a saját érdekében - vállalja fel a jogvédelemmel járó lehetőségeket és kötelezettségeket is.
Erre többféle jogi lehetősége van, az ötlet típusából adódóan szükséges a kívánt védelmi formát megválasztani:
-          Védjegy: azok számára nyújthat megoldást, akik megkülönböztethető termékeiket, eszközeiket, szolgáltatásaikat jól elkülöníthető módon kívánják jogvédeni.
-          Szabadalom: azok számára ideális, akik módszer-ötleteiket, találmányaikat és technológiai-eljárás jellegű innovációikat kívánják nemzetközi szinten szabadalmaztatni.
-          Oltalom: azok számára lehet fontos, akik működésjavító, belső szerkezet-fejlesztő ötleteiket kívánják oltalom alá helyezni 10, vagy 20 évre.
-          Adatbázis - Nyilvántartás: kevésbé ismert formája a védelem alá vonásnak a szakmai adatbázisban történő nyilvántartás lehetősége, amely elsőként a művészeti tartalmú és témájú szellemi termékek esetében vált sztenderdeljárássá, a papír alapon és digitális formában rögzített műalkotások révén.
-          Nyilvános megosztás: a legtöbb ötlet a nyilvános megosztás dátumától jegyezve a digitális térben védetté válik, azonban ember- és vetélytársaink – gyakrabban tájékozatlanságuk, ritkábban tisztességtelenségük okán – ezt a tényt figyelmen kívül hagyják.

A legmeghatározóbb hivatalok a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, a Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület, az Előadói Jogvédő Iroda, az Amnesty Internartional Magyarország, a Filmszerzők és Előállítók Szerzői Jogvédő Egyesülete, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület, a Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület, az Állampolgári Jogvédő Központ, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány és a Nemzeti Jogvédő Iroda…

A fenti listából látható, hogy a jogvédelem kiterjedt rendszer, tehát alkalmazása felelős döntést kíván.

A védés kérésnél fontos a jó időzítés, hiszen a túl korán elindított folyamat – a tájékozatlanság miatt – elégedetlenséghez és nem megfelelő személyes, vagy szakmai illeszkedésű védelemhez vezethet, a túl későn elindított védelmi mechanizmus pedig az elavulás veszélyét tartogatja.

A jogvédelem elsődleges célja a szellemi és erkölcsi elismerés, a méltó értékelés, a nyilvános megbecsülés kialakítása, valamint a szakmai hírnév és tisztelet megőrzése, azonban a menedzser-típusú alkotók és előadók meghatározott árképzéssel materiális formában is képesek értékesíteni meghatározó, jellemzően a közösség javára váló, maradandó szellemi termékeiket.

A szellemi termékek a köznevelés legkiemelkedőbb, folyamatosan megújuló értékforrásai, melyek kiemelten fontos szerepet töltenek be a köznevelési stratégiafejlesztésben.


Köszönöm, hogy megtisztelt figyelmével!

Debrecen, 2017. Április 25.

Domokos János Antal
Trombitaművész-tanár, Karmester,
Nemzeti ösztöndíjas Zeneszerző, Szövegíró,
Szakvizsgázott pedagógus, Közoktatási vezető,

     a Művészi Zene Kör tehetségmenedzselő szervezet vezetője