Célközönségelérés a köznevelésben

👩🏽‍🏫 👨🏽‍🏫📚 📖 🛤🌄♻️ ✅

 

A ZENE VILÁGNAP kapcsán különös dolgok jutottak eszembe és rájöttem, hogy ezekről még nem írtam bejegyzést, amit ezzel az írásommal szeretnék pótolni. A Digitalizáció a művészetoktatásban című előző bejegyzésemben már írtam arról, hogy az edukációs tevékenységeinkkel Kinek miben segíthetünk meghatározásának fontosságáról, azonban a célközönségelérésről és a szerepvállalásunk hasznosulásáról még nem ejtettem szót.

Ahhoz, hogy ezt a folyamatot megfelelően menedzselhessük egyszerre kell változás- és válságmenedzserré válni és elfogadni az egyetlen állandót, a változékonyságot.

Ez a szemléletváltás az alapja a fejlődésünknek a köznevelésben, hiszen enélkül nem válunk képessé átlátni a szükségletek, igények, elvárások, feltételek, előnyök, kedvezmények és lehetőségek köznevelési ökoszisztémáját.

Az infokommunikációs korban alapvetően 3féle döntési funkció határozhatja meg a mindennapjainkat:

1.      IQ (értelmi intelligencia) – hogyan lesz ebből hasznom?

2.      EQ (érzelmi intelligencia) – hogyan érezzem jobban magam tőle?

3.      SQ (spirituális intelligencia) – hogyan válhatok valóban hasznossá?

A spirituális intelligencia által biztosított lelkiismeretileg helyes döntések garantálják, hogy valóban hasznossá váljunk a célközönség számára és az egész köznevelési ökoszisztémát a javunkra fordítsuk, tehát a legkedvezőbb hatást gyakoroljuk szerepvállalásainkkal. Az értelmi és érzelmi alapon meghozott döntések sajnos olyan kiszolgáltatott helyzetekbe hozhatnak bennünket, amelyekből nehéz lesz pozitív irányba, kedvezően kijönni.

Ez azért van, mert az értelmi és érzelmi döntéseink csak az ösztöneinket képesek megfelelően kiszolgálni, csak a túlélést szolgálják, de sosem a hosszútávú fennmaradást.

A valódi hasznosulás eléréséhez azonban ki kell alakítani olyan klasszikus értékeket, amelyek biztosítják a hosszútávú fennmaradást és értékmegőrzést, tehát maradandó értékeket kell alkotnunk.

Ehhez szükségünk lesz egy sokkal szélesebbkörű szemléletre, amellyel képessé válunk a saját érdekeink háttérbe szorításával a célközönségre koncentrálni, ezáltal megtanulhatunk az ő fejükkel gondolkodni és empatikusan beleérezni magunkat a helyzetükbe. Rendkívül fontos lesz ez a gyakorlat a jövőnk biztosításához, hiszen ennek a gyakorlatnak az eredménye lesz majd, hogy személyre és célközönségre szabott segítségnyújtást leszünk képesek biztosítani, a valóban hasznos és a mindennapokban is hasznosítható problémamegoldási gyakorlatunkkal.

Az alkotás során az értékteremtést kell szemelőtt tartanunk, amely alapelve az: értékért értéket!

Személyesen ezt az alapelvet a művésztanári (amikor értéket osztok meg), az előadóművészi (amikor értéket közvetítek), az alkotóművészi (amikor értéket teremtek) és a befektetői (amikor értéket őrzök) szerepköreimben tanultam meg, amelyek tanulságait folyamatosan beépítem az edukációs folyamataimba és gyakorlati tevékenységeimbe, így már nem csak a túlélést szándékozom képviselni, hanem a hosszútávú fennmaradást.

Ennek a szemléletnek a segítségével váltam képessé valódi értékeket teremteni, alkotni és azokat megosztani úgy, hogy segíthessem mások életét, fejlődését is általuk.

Sajnos a szakmai környezetemben igen kevés kollégám osztja ezirányú szemléletem, ugyanis ők a mindennapi rutnifeladatokba belefulladba – az időbeosztás hatékony és tudatosan előrelátó  beosztásának hiánya miatt - csak a túlélést tartják fontosnak, azt hogy a mát túléljék és nem foglalkoztatja őket semmilyen stratégiai innováció, amely a jövőt – egy 5-10 éves programmal - megalapozná a jelen fejlesztésével együtt.

            Számomra ez a kiszolgáltatottságot, kapkodást és hibalehetőségeket tartalmazó életvitel nem megfelelő, ezért a sikerkövető módszereket preferálom, tehát számomra a hosszútávú fennmaradást a helyes kérdésfeltevések garantálják, az én helyes kérdéseim a mit csináljak helyett a: hogyan csináljam? kezdéssel indulnak.

A növendékeim és a szüleik elégedettségének mérései azt mutatják, hogy a helyes kérdések mindig elvezetnek a helyes döntésekhez és a művésztanári tevékenységeim hozzáadott értéke folyamatosan magas értéktöbbletet ad nekik.

Még viszonylag fiatal művésztanárként számomra az a fontos, hogy széleskörben terjesszék a szakmai hírnevem és minél több embernek segíthessek, legyen az gyermek, vagy felnőtt korú, növendék, szülő, vagy nagyszülő.

A hétköznapokban is igyekszem úgy élni, hogy személyesen is képviseljem azokat az értékeket, amelyeket a zenei nevelésben megszereztem, ahol már 32 éve aktívan tevékenykedem, ami azt jelenti, hogy nyilvános szerepléseimen és önálló alkotásaimon keresztül népszerűsítem a magaskultúrát.

A zene világnap valódi üzenete véleményem szerint az, hogy fogjunk össze és közösen valami meghatározóan értékeset, kiemelt jelentőséggel bírót alkossunk, amivel mások életét jobbá, szebbé, könnyebbé, tartalmasabbá, vagy egyszerűen élménygazdagabbá tehetjük.

Ezt a legkönnyebben szellemi termékeken és szolgáltatásokon keresztül valósíthatjuk meg.

Termék és szolgáltatás

Ezen a szinten kezdődik el az értékteremtés!

A termékek és szolgáltatások területén az ötletek helyett már kidolgozott tervek kellenek, méghozzá tudatosan felépített modellre kidolgozva, amely meghatározza, hogy melyik célközönségszegmensnek hogyan segíthetünk.

A segítség valódi hasznosulása a gyakorlati problémamegoldásban rejlik, ugyanis az emberek - így a tanulók és a szülők is – azonnali és kényelmes megoldásokat várnak el az intézménytől és a tanároktól.

Az, hogy a problémamegoldási ötlet miért nem elegendő a mai korban azt mi sem szemlélteti jobban, mint azoknak a befolyásoló tényezőknek a mennyisége, minősége és kiterjedtsége, amelyek az ötleteket nem engedik tervvé alakulni. Ilyen lehet a piaci rés jelenléte, a szükségletek, igények, elvárások, feltételek, előnyök, kedvezmények és lehetőségek megjelenése, amelyek így együttesen a köznevelés ökoszisztémáját is adják.

Tehát csak olyan ötletből válhat termék és szolgáltatás, amely képes először kidolgozott tervvé konvertálódni, mert az előbb felsorolt befolyásoló tényezők kedvezően alakítják és piaci igény mutatkozik rá.

A célközönségelérés a köznevelésben nem koncentrálódhat kizárólag a külső szereplőkre, felhasználókra, hanem a szakmai közösség számára is értékes tartalmakat szükséges alkotnunk.

Az intézmények, a vezetők és a kollégák számára is biztosíthatunk korszerű videotananyagokat, ebookokat és podcastokat, vagy egyszerű képek formájában is elérhetjük őket úgy, hogy a tartalmainkat fel tudják használni a mindennapi gyakorlatukban. Ezzel hozzásegítjük őket a fejlődéshez és ahhoz, hogy hasznosabbá váljanak a közösség számára, korszerűbb eszközöket és naprakész módszereket alkalmazhassanak.

A szülők és a tanulók (művészeti képzésben a növendékek) számára olyan tartalmaink válhatnak valóban hasznossá, amelyek a tudás és a gyakorlati tapasztalatok hasznosítását egyértelműen és közérthetően edukálják, tehát megtanítják használni, fel- és kihasználni a tudást a tanulók és szüleik személyes fejlődése érdekében.

Attól függően, hogy – szakmai felhasználásra - szakmán belül, vagy – személyes felhasználásra – szakmán kívül szándékozunk célközönségeket megcélozni tartalommarketing segítségével, B2B és B2C szegmenseket különböztetünk meg, akik számára a termékeink és szolgáltatásaink különbözőképpen hasznosulnak.

termék – szellemi termékek, könyv, kotta, tematikus blog, szerkesztett kép, videotananyag, podcast…

szolgáltatás – képességfejlesztés, készségfejlesztés, tehetségfejlesztés, művészetoktatás, sporttevékenység…

B2B (intézmény, vezetők, munkaközösség, kollégák, szakmai érdeklődők)

– hogyan lesz hasznos számukra a szerepvállalásunk, a termékünkön és szolgáltatásunkon keresztül

B2C (tanulók, szülők, külső segítők, partnerek, támogatók, szponzorok)

– hogyan lesz hasznos számukra a szerepvállalásunk, a termékünkön és szolgáltatásunkon keresztül

A termékek és szolgáltatások megrendelése csak akkor valósul meg, ha a célközönség érdeklődés és vágy szintjén is elképzeli azok használatát, felhasználását. Ezt igen nehéz elérni, hiszen a köznevelésben minden termék és szolgáltatás elsősorban a jövőben hasznosul, így nehéz motiválni a célközönséget a felhasználásra, tehát a legfőbb tevékenységeink a későbbi előnyök, kedvezmények és lehetőségek elérésére kell, hogy koncentrálódjon annak érdekében, hogy rendeljenek a kínálatunkból. Tehát egy pozitív jövőképet kell felvázolnunk, majd azt folyamatos dúsítással életben is kell tartanunk a termékeinken és szolgáltatásainkon keresztül.

Amennyiben a kínálatunk a jelenre koncentrál, vagy legalábbis belátható időn belül hasznosulnak és az általuk beteljesített vágy is kedvező elbírálásban részesül, szinte azonnal megtörténik a megrendelés és a felhasználás, de ezeket különböző üzleti modellekkel is elősegíthetjük.

Üzleti modell

Ezen a szinten zajlik az értékmegosztás!

             Az üzleti modell tekintetében szintén szakmai szegmentálást kell végeznünk, méghozzá a felhasználás módja tekintetében, tehát hogy melyik köznevelési célközönség hogyan kívánja felhasználni a tartalmainkat.

Amennyiben megtanulunk a szegmentált célközönség fejével gondolkodni, könnyebben megérthetjük a problémáikat, igényeiket és szükségleteiket és a termékeink és szolgáltatásaink könnyebb elérését is megtervezhetjük, majd ezután meg is valósíthatjuk. Az üzleti modell lénye, hogy minden célközönséget a legegyszerűbb felhasználási lehetőségekkel érünk el és a legkönnyebbé tesszük számukra a felhasználáshoz történő hozzájutást, a megrendelést.

Az üzleti modell jelentősége nem csak abban áll, hogy hogyan rendeli meg, hogyan veszi igénybe a célközönségünk a termékeinket és szolgáltatásainkat, hanem hogy egyértelműsíti hogyan fogja felhasználni azokat.

Ebben a tekintetben is B2B és B2C felhasználói célközönséget különböztetünk meg.

B2B (intézmény, vezetők, munkaközösség, kollégák, szakmai érdeklődők)

– hogyan érik el a legkedvezőbben szerepvállalásunk a termékünk és szolgáltatásunk

B2C (tanulók, szülők, külső segítők, parterek, támogatók, szponzorok)

– hogyan érik el a legkedvezőbben szerepvállalásunk a termékünk és szolgáltatásunk

Marketingstratégia

Ezen a szinten valósul meg az értékmegőrzés!

            A tartalommarketing gyakorlat fenntartásához marketingstratégiára lesz szükség, amelyben a népszerűsítés – népszerűtlenebb nevén reklámozás – célzási és elérési folyamatfunkcióit határozzuk meg.

A tartalommarketing célja lehet az alkalmi megjelenés (túlélés), de a folyamatos jelenlét (hosszútávú fennmaradás) is, ez utóbbit képviselem személyesen és igyekszem széleskörben is edukálni, elfogadtatni és népszerűsíteni.

A hosszútávú fennmaradáshoz a B2B és a B2C célközönségszegmenseinknek is tudatosítani kell a termékeink és szolgáltatásaink előnyeit, a kedvező feltételeit és a bennük rejlő lehetőségeket is.

B2B (intézmény, vezetők, munkaközösség, kollégák, szakmai érdeklődők)

– hogyan lesz előnyös, kedvező és valódi lehetőség a termékünk és szolgáltatásunk

B2C (tanulók, szülők, külső segítők, parterek, támogatók, szponzorok)

– hogyan lesz előnyös, kedvező és valódi lehetőség a termékünk és szolgáltatásunk

marketingpotenciálok, amelyekre a marketingstratégiát építeni lehet/kell:

-          szokások

-          hagyományok

-          tudás

-          tapasztalat

-          kompetencia

-          attitűd

-          hozzáállás

-          szemlélet

-          érvényesülés

-          hasznos szerepvállalás

az előnyökből valódi lehetőségek válhatnak

            Az alábbi táblázatban összegyűjtöttem néhány intézményi szolgáltatást, amelyek a tanuló szemszögén keresztül tekintve előnyökből, kedvező feltételeken át lehetőségig fejlődhetnek a későbbiekben.

Intézményi szolgáltatások átalakulása tanulói szemlélettel
ELŐNY	KEDVEZMÉNY	LEHETŐSÉG
művészetoktatás	délutáni foglalkozásokról történő mentesülés	érvényesülési és kitörési lehetőség
társadalomkulturális oktatás	emberek, közösségek, csoportok és tömeg megértése	tudatos szerepvállalás
sportoktatás	feszültséglevezetés	aktívabb életmód
nyelvoktatás	idegen kultúrák megismerése	könnyebb beilleszkedés
hitoktatás	helyes döntések	lelki nyugalom
gazdasági oktatás	monetáris szabályok és törvényszerűségek megismerése	takarékosság és környezettudatosság
környezeti oktatás	személyes és online környezet megértése	környezetesztétikai igény kialakulása
marketingoktatás	marketingfolyamatok megismerése és megértése	önmenedzselés kialakulása
IKT oktatás	digitális rendszerek, platformok és tartalmak szerepeinek megértése	tudatos online jelenlét
uszoda	különleges közegmozgás megismerése	terápiaértékű egészségfejlesztés
fitnesz- és konditerem	személyre szabható mozgási gyakorlat	egészségesebb fejlődés lehetősége
minőségi ételek választéka	nem kell a hagyományos menzai ételeket fogyasztani	jobb közérzet a mindennapokban
büfé	kondicionálás	nagyobb koncentráció
tehetségprogram	tematikus tehetségfejlesztés	tudatosan tervezhető tehetségmenedzselés és későbbi karrierút
tematikus szakkörök	szakmák megismerése	széleskörű tájékozottság
pályázatok	személyes támogatások hozzáférhetősége	gyorsabb tehetségszegmentált fejlődés
belföldi és külföldi utazások	maradandó élmények	gazdagabb életminőség
pályaválasztási coaching	életpálya-megismerés és választás	tudatos és fokozott felkészültség
személyes márkaépítés oktatás	önbizalom-kialakítás és fenntartás	személyes hitelesség és hírnév
karrierépítés oktatás	valódi értékekre koncentrálás szemléletének kialakítása	kiegyensúlyozott és hasznos életvitel

 

            A fenti táblázatban jónéhány (20 különböző) edukációs funkciót összegyűjtöttem, amelyeket kifejezetten a tanulói felhasználók szemszögéből határoztam meg előnyök, kedvezmények és lehetőségek tekintetében.

Remélem ez a bejegyzésem is sikeresen hozzásegít minden érintettet a célközönségeléréshez a köznevelésben és a tekintélyelvűségen túlmutató, valóban hasznos szolgáltatások alakulhatnak ki, vagy a már meglévő edukációs termékeket és szolgáltatásokat sikerül a felhasználók szemszögéből továbbfejleszteni.

Amennyiben bármilyen probléma, kérdés, vagy kérés merül fel, keress fel bátran, mindenben segítek!

Extra tartalmak eléréséhez iratkozz fel YT csatornámra és like-olj a Facebookon!

 

Debrecen, 2020. Október 1.                                                                                     Domokos János Antal

Trombitaművész-tanár, Karmester,

Nemzeti ösztöndíjas Zeneszerző, Szövegíró,

Szakvizsgázott pedagógus, Közoktatási vezető,

     a Művészi Zene Kör tehetségmenedzselő szervezet és

az Alternatív Lehetőségek Művészeti Akadémia vezetője

 

Digitalizáció a művészetoktatásban

👩🏽‍🏫 👨🏽‍🏫📚 📖 🛤🌄♻️ ✅

 

            Túl vagyunk a koronavírus első hullámán és elkezdődött a második hullám, amely már a művészeti iskola beiskolázási gyakorlata közben ért el minket.

Az Augusztusban megtervezett marketingkampányok sajnos a kollektív bizonytalansági tényezők miatt 2020 őszén kevesebb sikerrel váltak be, tehát kedvezőtlen eredményeket hoztak az aktív beiratkozások tekintetében.

Ez a tendencia egyébként országos szinten jellemzővé vált a szakmai tapasztalatmegosztások alapján.

Tavasz óta rengeteg – az elégedettségmérésekből, a teljesítménymérés-értékelésekből és a napi visszajelzésekből – adattal gazdagodott tapasztalati szinten minden művészeti tanszak.

Ebben a blogbejegyzésben az időközben felmerülő problémákat szándékozom azonosítani

és segítséget nyújtani a megoldásukban.

Az előző – Digitális köznevelés új utakon című - blogbejegyzésemben már megfogalmaztam azokat a kulcskérdéseket, amelyekről érdemes gondolkodni, ezeket ismételjük át:

Ahhoz, hogy a digitális oktatást megfelelő hatékonysággal menedzselhessük,

a legfontosabb 10 kérdést mindenképpen szükséges megválaszolni:

1.      Hogyan gondolkodjunk a digitális köznevelésről?

2.      Hogyan mérjük és zárjuk ki a zavaró tényezőket?

3.      Hogyan menedzseljük digitális tevékenységeinket?

4.      Hogyan tudatosítsuk a látens digitális szabályokat?

5.      Hogyan határozzuk meg a szükséges képernyőidőt?

6.      Hogyan tegyük személyesebb élménnyé az oktatást?

7.      Hogyan tegyük biztonságosabbá az online jelenlétet?

8.      Hogyan tegyük interaktívabbá a digitális kommunikációt?

9.      Hogyan alakítsuk ki digitális szokásainkat, hagyományainkat?

10.  Hogyan határozzuk meg a feladathoz natívan a digitális eszközt?

 

Én személy szerint azt az utat választottam, hogy 1-2 hét határidővel folyamatosan kértem be az anyagokat a növendékektől, akik a személyiségüket meghatározó szorgalommal képesek voltak teljesíteni a feladatokat.

A lelkesebbek heti 3-4 kottamásolást és videó-, vagy hangfelvételt is küldtek, így elégedett voltam a tanszakom összteljesítményével, annak ellenére, hogy nem terheltem őket túl, mint korábban egy-egy koncertre történő felkészülési időszakban. Meglepően tapasztaltam, hogy remekül használják az okostelefonjaikat, tabletjeiket már alsóban is, de a kisebbek még szülői segítségre szorultak a feladatok elvégzésekor, visszaküldésekor.

Az is váratlanul ért, hogy azok a növendékek, akik a személyes kontaktórákon passzívabbak voltak a digitális oktatás során kimagaslóan aktívan teljesítettek és sajnos ez fordítva is igaz volt, mert azt tapasztaltam, hogy akik vidéki, esetleg természetközeli környezetben élnek – a hirtelen felszabaduló és kötöttségek nélkül eltölthető szabadidőtöbblet miatt -  nehezen osztották be a napirendjüket és passzívabbak voltak a hétköznapokban, de néha még az anyagaikat is késedelmesen adták le, ami megnehezítette a motivációs teendőimet.

       

A digitális művészetoktatás növendék-célközönségszegmensei

 

            A járványhelyzet kialakulása csak elhalasztotta az egyébként is bekövetkező monetáris és munkaerőpiaci válságot, amely érzékenyen érintheti a szülőket és fokozott bizonytalanságot vetít előre.

Emiatt még óvatosabbak mindenféle többletkiadás tekintetében és csak a létszükségletű, valamint az önjutalmazást célzó kiadásokat teljesítik, gyakran még így is túlköltekezve. Mivel a művészetoktatás nem szükséglet, hanem maximum igény szinten jelentkezik a családoknál, az előző években is igen nagy nehézségek árán voltak képesek a művésztanárok minden évben összeszedni a csoportjaikat, megtelíteni a tanszaklétszámukat.

A digitalizáció - a járványhelyzet miatt meghozott kormányzati intézkedések hatására – minden szakmai szegmensben felgyorsult, de ez nem járt azonnali kedvező változásokkal, hiszen az oktatás területén a digitális tananyagok elsajátításai jelentős többletterheket róttak az egész családra. Így jelentkezett az a probléma, amikor a művészeti nevelés vesztesként került ki ebből a helyzetből, hiszen egy-egy csoportos tanszakon egész csoportok szűntek meg, az egyéni zenei tanszakokon pedig akár a növendékek fele is elzárkózott a zenetanulás folytatásától.

Már nem segített a személyes kedvesség, a tolerancia, a fokozott figyelem és az elfogadás a művésztanári oldalon, hiszen a növendékek néhány hónap alatt hozzászoktak egy könnyebb, szabadabb, szabályozatlanabb és kötelezettségmentesebb életvitelhez az oktatás területén is, amelyet az iskolapadba visszatérve nem kívántak feláldozni semmilyen délutáni képzés, még a legnagyobb értékmegosztást lehetővé tevő művészetoktatásért sem.

Ennek a következménye az lett, hogy a művésztanárok – az amúgy is kedvezőtlen helyzetükből – egészen a kiszolgáltatottságig jutottak, amely már egzisztenciális szinten fenyegette az előrejutásukat, a tartalékképzést.

 Ennek a folyamatnak a hátterében a társadalomkulturálisan megváltozott szerepkörök állnak, hiszen már nem a szülők voltak a végfelhasználói, mondhatni haszonélvezői a művészeti szolgáltatásoknak, hanem a gyermekek, akik bizonytalanságukkal, csapongásukkal és egyre felelőtlenebb magatartásukkal veszélybe sodorták a művészetoktatás jövőjét azzal, hogy érzelemsemlegesen cserben hagyták a művésztanáraikat.

Az nem szabad elfelejteni, hogy a gyermekek mögött mindig áll legalább 1 szülő, aki hagyja gyermekét rossz döntéseket hozni, feladni, cserbenhagyni, abbahagyni…

A szülők tehát a gyermekekre hárítják a felelősséget és a döntést, akiket minden irányból különböző előnyöket ígérő szabadidős tevékenység-ajánlatokkal és extra kedvezményekkel árasztanak el, amit gyermeki agyuk úgy kódol le, hogy ők lettek a világ közepe, mindenki őket akarja, mindenki nekik akar a kedvében járni, tehát egyfajta helytelen önértékelési képzet alakul ki ezekben az ajánlatokkal elárasztott, de a helyes döntés elvét nem ismerő gyermekekben. Az átlagos művésztanár ilyen 6-14 éves gyerekek kezébe helyezi a karrierjét és a megélhetését, akik egy hirtelen döntés eredményeképpen kiiratkozhatnak a tanszakról, magukkal rántva az osztálytársakat, barátokat és barátnőket. Különösen igaz ez a zenei tanszakokon, ahol 1 növendék 1 óraszámnak felel meg, tehát a kiiratkozáskor jelentősen csökkenhet a zenetanár fizetése. a járványhelyzetben – a személyes kontakt hiánya, az elkényelmesedés és a közismereti túlterheltség miatt – a növendékek gyakran negatív választ adtak a beiratkozási lehetőségekre és hajthatatlanul ragaszkodtak álláspontjukhoz.

Kiemelten nehéz feldolgozni, elfogadni ezt a helyzetet, hiszen míg a közismeret az értelmi intelligenciára épül (IQ), addig a művészetoktatás az érzelmekkel dolgozik (EQ) és a zenei nevelés még ezt spirituális intelligenciafejlesztéssel (SQ) is kiegészíti, így a művésztanárok a pozitív érzelmeikért, a lelkiismeretileg helyes döntéseikért már semmit sem kapnak cserébe sem a szülőktől, sem a növendékektől.

Ilyen esetekben alapvető kérdések merülnek fel, előkerülnek a MIÉRT-ek:

Miért velem történik ez?

Miért most történik ez?

Miért éri ez meg nekem?

Miért van rám szükség?

Miért csinálom ezt még mindig?

Miért kell ezt művésztanárként átélnem?

Miért viselkednek így a gyermekek és a szüleik?

Miért nem vagyok képes irányítani a történéseket?

Miért?

Miért?...

 

Számtalan miért keletkezik egymás után, de ilyenkor valódi válságmenedzserré kell váljunk és helikopternézetből megfigyelni az eseményeket. Emellett a szemléletünket is úgy kell megváltoztassuk, hogy képessé váljunk nagyban gondolkodni, észrevenni a hétköznapokban is a nagyobb folyamatokat, a célmeghatározásunkat a változásoknak megfelelően korrigálni és megvalósítani az operatív (napi, heti, havi, negyedéves, féléves), a taktikai (1-3 éves) és a stratégiai (5-10 éves) célokat is, csak ezekre koncentrálva és nem hagyva, hogy a kedvezőtlen hírek, vagy rosszindulatú személyek eltántorítsanak a céljainktól.

Az biztos, hogy a digitalizáció a művészetoktatásban nem lesz zökkenőmentes, hiszen még a fiatal művésztanárok körében is létezik klasszikus értékőrzésnek képzelt anakronisztikus, felsőbbrendű és tekintélyelvű szemlélet, amely megakadályozza, hogy a kutatómunkát követő hasznos innováció kifejtse a pozitív hatásait a művészeti nevelésben.

A helyes szemlélet kialakításakor és annak közvetítésekor azt az értéktöbbletet szükséges tudatosítani, amellyel a művészeti nevelés jobbá, szebbé, kellemesebbé, könnyebbé, gyorsabbá, hatékonyabbá és biztosíthatóbbá teszi a családok életét, hiszen a növendék által elsajátított klasszikus értékek, tudás, tapasztalat, készségek, kompetenciák, attitűd, módszer- és eszközhasználat valódi haszonélvezői a szülők. Az ő életük is könnyebb lesz, ha művészeti iskolás gyermekük értékes művészi tartalmakkal gazdagodik, bekerül egy hasznosan jóindulatú, építő, alkotó és előadó művészközösségbe, ahol az alapnormákon kívül magaskulturális értékekkel is kapcsolatba kerül, amelyekkel később akár az egész társadalom javát szolgálhatja, de legalábbis a saját környezetét jobbá teszi.

Ahhoz, hogy a valódi értékhasznosulást személyre szabottan határozhassuk meg, mindenképpen szegmentálni szükséges a növendékeket az alábbi kategóriákba:

1.      beiratkozott, körülveszi a művészet az iskolában és az iskolán kívül is

ők a valódi példaképek, azok az influencerek, akik hamar hasznossá válnak és közvetítik a magasművészetet

2.      beiratkozott, az iskolán kívül ritkán találkozik a művészettel

számukra tudatosítani szükséges a művészi értékeket és azok előnyeit, amelyek

megoldhatják a hétköznapi problémákat is és teljesértékű szemléletet biztosítanak

3.      beiratkozott, de csak az iskolában találkozik művészettel

ők azok, akik könnyen befolyásolhatóvá válnak egyéb szabadidős tevékenységek által is, ezért

számukra az összetartozás-érzet és a valahovatartozás-élmény megteremtése elsődleges feladat

4.      tervezi a beiratkozást, mert kedveli a művészetet

belőlük válhatnak a legszorgalmasabb növendékek, amennyiben elérjük, hogy beiratkozzanak

a tanszakra, ahol számukra kedvező élményekkel fokozhatjuk az elhivatottságukat

5.      nem tervezi a beiratkozást, de meggyőzhető

talán ők a legbizonytalanabb növendékek, hiszen csak meggyőzés útján kerülnek be a tanszakra,

így egy másik szabadidős tevékenységgel, vagy csak a semmittevéssel, netán mások

befolyásával kapcsolatos erősebb kötődés során azonnal kiiratkoznak

6.      nem tervezi a beiratkozást és meggyőzhetetlen

rájuk felesleges erőforrásokat áldozni, mert ha be is iratkoznak, hamar kiiratkoznak,

emellett még a művésztanár, a tanszak és az intézmény hírnevét is károsíthatják

 

Az általam felsorolt különböző célközönségszegmenseknek új, személyreszabottabb üzleti modelleket kell kialakítani – kinek, miért előnyös, hogyan lesz kedvező a művészetoktatás – és a lehetőségeket edukálni, tudatosítani is kell különböző formákban, különböző üzenettel a különböző növendék-célközönségszegmenseknek.

Itt jelennek meg a művészeti iskola különböző üzleti modelljei, amelyek a művészeti szolgáltatások könnyebb elérését célozzák. Természetesen a digitalizáció nem lehet teljes a kultúramarketing nélkül, amely lehetővé teszi, hogy az érintettek, vagy az érdeklődők értesülhessenek a művészeti iskola előnyeiről, a tanszak olyan információkat oszthat meg a tudatos tartalommarketing-tevékenységek segítségével, amellyel a növendék egy, vagy több célzott problémáját oldhatja meg. Tehát ma már csak azzal nem leszünk képesek megfogni és megtartani egy növendéket, hogy mi vagyunk a legkedvesebb, a legelnézőbb, a legcsinosabb, a legjobb illatú, a legtehetségesebb, a legnépszerűbb, a legsikeresebb, a legértelmesebb, a legstb. művésztanárok, hanem konkrétan meg kell oldjuk a művészeti neveléssel a fennálló problémáikat, emellett valódi hétköznapokban is hasznosítható tudást, valamint a sokoldalúságot lehetővé tevő értékeket kell biztosítanunk, hiszen elvárja a világ, hogy a növendékek ezeket a klasszikus értékeket már gyermekkorban megszerezzék és képesek legyenek hasznosítani a gyakorlatban az elsajátított tudást és tapasztalatokat.                        Kinek miben segíthetünk:

-          értelmi, érzelmi és lelki gazdagodás

-          önmegvalósítás, önkifejezés

-          memóriafejlesztés

-          érvényesülés

-          sokoldalúság

-          több megjelenés

-          folyamatos jelenlét

-          beilleszkedés

-          hovatartozás

-          közösségépítés

-          szerepvállalás

-          önbizalomfokozás

-          személyiségfejlődés

-          készségfejlesztés

-          transzferhatás

-          tehetségmenedzselés

-          értékazonosítás

-          értékteremtés

-          értékmegőrzés

-          értékmegosztás

-          értékkövetés

-          alkotás

-          előadás

-          programtervezés

-          műsorszolgáltatás

-          tartalommarketing

-          platformhasználat

-          tudatos karrierépítés

-          lelkiismeretileg helyes döntés (SQ)

-          algoritmikus gondolkodás

-          rendszerátlátás

-          szemléletváltás

-          problémamegoldás

-          kiegyensúlyozottság

-          változáskezelés

-          válságmenedzselés

-          sikerkialakítás és fenntartás

-          célmeghatározás és megvalósítás

 

A fent említett segítségterületeken kívül még további előnyöket is tudatosíthatnak az intézmények,

hiszen a legtöbb művészeti iskolában:

- a művésztanárok házon belül biztonságban hozzák-viszik a gyermekeket és

nem kell elmenni egy másik iskolába a művészeti képzésért

- a szabadidőt hasznosan lehet eltölteni a művészeti órákon úgy,

hogy a közismereti tanulmányokat is kiegészítse, segítse

- a művésztanárok támogatják az együttműködést, ezt kiemelten a zeneórákon közös zenéléssel gyakorolják

- többdiplomás és sokoldalú művésztanárok tanítanak nemzetközi tapasztalatokkal

(én magam is 8évig operaturnéztam közép-európa legnagyobb színpadain)

- kisgyermekkortól akár felnőttkorig is tanulhatnak a művészeti iskolában,

mert a művésztanárok felkészültek minden élethelyzetben továbbfejleszteni a művészi készségeket

- a művészeti iskolában megértő, kedves, elfogadó, támogató és érvényesülést segítő 

szemlélettel fejlesztik a gyermekeket

- a művészeti nevelésben mindenki tehetségének és szorgalmának megfelelően esélyt kap a bemutatkozásra

- a növendékek bizalommal fordulhatnak a művésztanárokhoz akár a digitális térben is,

akik gyakran munkaidőn kívül is örömmel segítenek bármiben

- a művészeti nevelésben rugalmasan kezelik a személyes problémákat és

személyre szabott megoldást is biztosítanak a művésztanárok

- a művésztanárok legtöbbször korszerű eszközökkel és naprakész módszerekkel segítik a tehetségek fejlődését

- a művészeti nevelés kiemelt értéke, hogy a művésztanárok a tudás mellet az élettapasztalatokat

is örömmel megosztják a gyorsabb fejlődés és az elmélyültebb megértés érdekében

- a művésztanárok a növendékeket a saját gyermekeikhez hasonlóan nagy odafigyeléssel gondozzák, fejlesztik

- a művészeti képzés a legjobb befektetés a gyermekek jövőjébe, hiszen már kisgyermekkortól

az alkotást és az előadást is egyaránt gyakorolhatják, amely elősegíti,

hogy megmutathassák a valódi értékeiket és kitűnjenek a tömegből

 

            A művészeti iskola, a művésztanárok és a művész növendékek keretkapcsolata mellett a szülői elvárásokban és a hozzáállásban is lehetnek különbségek, hiszen míg egyesek a megjelenési lehetőséget, a kitörési, vagy érvényesülési esélyt látják a művészeti nevelésben, mások csak egy hasznos szabadidős tevékenységet, de vannak, akik gyermekmegőrzőként használják a művészeti tanszakokat, a lehető legtöbb tanszakra beíratják gyermeküket és gyakran késő estig az iskolában felejtik őket, a művésztanárok gondjaira bízva egészen kis korban is.

Ezekben a bentlakásos gyermekekben egyébként megvan a lehetőség, hogy a legmagasabb szintre eljussanak a művészet területén, hiszen gyakorlatilag a művészek és a művészetek körében élnek és a magaskultúra értékei között nőnek fel. Sajnos ez azzal járhat, hogy egyéb közösségi eseményekre, találkozókra, személyes szerveződésekre viszont nem jutnak el, ezért kimaradhatnak fontos csoporttörténésekből, ezáltal egyre jobban eltávolodva a kortársaktól, osztálytársaktól, vagy barátoktól.

Viszont elsajátítanak egy olyan magasszintű szemléletet, amely segíti őket a helyes döntéshozatalban, a fontos célokra történő koncentrálásban, a fejlődésben, a gyarapodásban és a fennmaradásban még válságos időszakokban is.

Tehát nem feltétlenül ítélhetjük el azokat az elfoglalt szülőket sem, akik félnapokra beadják a művészeti iskolába gyermeküket megőrzésre, hiszen a művészeti nevelés által gyermekük olyan tápláló, gondoskodó környezetben nevelkedhet, amit más kulturális közeg nem lenne képes biztosítani számára.

            A legfőbb növendék – és természetesen a hozzájuk kapcsolódó szülői – célközönségek azonosítása után minden intézmény számára elengedhetetlen lesz a művészeti marketingterv közös kidolgozása és annak tudatosítása az érintett, tehát az abban aktív szerepet vállaló művésztanárokkal.

Több alkalommal gondot okozhat, hogy a művésztanárok nem tudják pontosan mit és hogyan kellene reklámozzanak a művészeti iskola előnyei közül, melyek a legvonzóbb kedvezmények, a legnagyobb sikerlehetőségek a saját intézményükben. Az intézményi dokumentumok ugyan körvonalakban tartalmazzák az adott művészeti iskola specialitásait, de a valódi – a szervezeti kultúrában megmutatkozó és magas szinten - kihasználható sikertényezőket kevesen képesek azonosítani, hiszen ezek a művésztanárok személyiségéhez kapcsolódnak.

Míg a világ afelé halad, hogy a fizikai munkaerőt robotokkal, a szellemi erőforrásokat és alkalmazottakat, munkatársakat algoritmusokkal helyettesítsék a fenntartók, addig a művészeti szektor legnagyobb előnye, hogy specialisták nevelnek, oktatnak és edukálnak (széles körben is terjesztenek) kiemelten értékes tartalmakat, amelyek a fenntartható jövő és a hosszútávú fennmaradást is garantálhatják.

Tehát, ha egy vezető képes a művésztanár munkatársaira – őket a méltó helyükön kezelve – szakmai tehetségként és innovációs erőforrásként tekinteni, hosszútávon garantálhatja intézménye fennmaradását és a művészeti nevelés kiterjedését, lokális szinten történő jótékony-hatékony hasznosítását.

Ehhez arra szükség van, hogy egy vezető ne csak középszerű főnökként viselkedjen és alkalmazottként, beosztottként utasítgassa a humánerőforrásait, hanem képes legyen magas szintű vezetővé válni, aki munkatársként tekint a művésztanárokra és így képesek együtt olyan magas szintű értékeket teremteni, amelyek előreviszik a világot.

Ez a szemlélet alapvetően meghatározza egy művészeti iskola életképességét a változékony és válságos időszakokban, amelyekben egy főnök által irányított intézmény éppen csak túlél, míg egy valódi vezető által vezetett sikerkollektíva - a vetélytársakat lehagyva - könnyedén tud fejlődni, pozitív irányba elterelve az esetleges kedvezőtlen történéseket.

A művészetek valódi üzenete tehát az, hogy ne a túlélésre koncentráljunk – és az azzal jelentkező kicsinyes, felszínes dolgokra – hanem a hosszútávú fennmaradásra, amely a klasszikus értékek megteremtésével, közvetítésével, megosztásával és fenntartásával válik igazán hasznossá a mindennapokban és akár élethosszig is.

Azt tanácsolom, hogy művésztanárként se féljünk a digitalizációtól, hiszen ez csak egy újabb eszköz a klasszikus értékek megőrzéséhez, egyszerűen fogadjuk el szükségszerűségét és használjuk ki az előnyeit a mindennapokban, azért hogy a művészetünk a legfiatalabb korosztályokhoz is eljuthasson, emellett minden célközönségszegmens a legkedvezőbb formában legyen képes felhasználni a magaskultúra értéktöbbleteit.

Ha tetszett ez a bejegyzés like-olj a Facebookon és iratkozz fel Youtube csatornámra is!

Hasznos tananyagaim itt érhetőek el:

KULTÚRAMARKETING 

KARRIERÉPÍTÉS ZENÉSZEKNEK

 

Debrecen, 2020. Szeptember 20.                                                                                         Domokos János Antal

Trombitaművész-tanár, Karmester,

Nemzeti ösztöndíjas Zeneszerző, Szövegíró,

Szakvizsgázott pedagógus, Közoktatási vezető,

     a Művészi Zene Kör tehetségmenedzselő szervezet és

az Alternatív Lehetőségek Művészeti Akadémia vezetője

ZENÉLJ VELÜNK - Alternatív Lehetőségek Művészeti Akadémia 2020

 ZENÉLJ VELÜNK - Alternatív Lehetőségek Művészeti Akadémia 2020

KULTÚRAMARKETING 👨‍🎓 👩‍🎓📊📲🚀🔝✅

 KULTÚRAMARKETING 👨‍🎓 👩‍🎓📊📲🚀🔝✅

Ha Te is szeretnél a kultúramarketingben segítséget kapni, 

jelentkezz és mindenben segítünk:

web: https://muveszizene.blogspot.com/
email: muveszizenekor@gmail.com 

KÉREM az ingyenes bemutatóanyagot!

Itt az év vége, eljött végre a VAKÁCIÓ!!! 🤩👨🏻‍🏫 👩🏻‍🏫🙋🏻‍♂️ 🙋🏻‍♀️🎤 🎧🏖🚤♻️

Itt az év vége, eljött végre a VAKÁCIÓ!!! 🤩👨🏻‍🏫 👩🏻‍🏫🙋🏻‍♂️ 🙋🏻‍♀️🎤 🎧🏖🚤♻️