Magaskulturális Pampering Marketing
👩🏽🏫 👨🏽🏫📚 📖 🛤🌄♻️ ✅
A magaskultúrával, azon belül a művészeti – és közneveléssel több bejegyzésem is foglalkozik, a mostani téma kiemelten a magaskultúra és a lehető legösszetettebb ismeretátadás érdekében már több, mint 1 éve íródik.
A legutóbbi a Digitalizáció a művészetoktatásban címmel jelent meg, emellett kifejezetten kulturamarketinggel foglalkozó írásaim – mint, amilyen az előző Célközönségelérés a köznevelésben témájú - is igen hasznos előtanulmányai lehetnek ennek a blogbejegyzésnek.
Aki befektetői szemlélettel – mint tudatos és korszerűen tájékozott szabadidőmenedzser - is szándékozik áttekinteni a neveléssel kapcsolatos tevékenységeket, annak a Befektetésarányos megtérülés a művészeti nevelésben című blogbejegyzésemet ajánlom.
A magaskulturális pampering marketing lesz ennek a bejegyzésnek a főtémája, amely a magaskultúra lelki (SQ), a pampering érzelmi (EQ) és a marketing értelmi (IQ) folyamatokra gyakorolt hatásait tudatosítja.
Még mielőtt feltárnám ennek az összetett témakörnek a rejtett ismereteit, a befogadáshoz és az elsajátításhoz szükséges szemléletet szándékozom közreadni.
Ahhoz, hogy a magaskultúra fogyasztóinknak a leghasznosabb segítséget nyújthassuk, három korszerű alkalmazási fókuszterületet szükséges megvizsgálnunk, amelyek mentén a sikeres szolgáltatók meghatározzák eredményességüket, hatékonyságukat és hasznosságukat:
E = Environmental (környezet)
S = Social (társadalom)
G = Governance (irányítás)
Ezzel a három alkalmazási fókuszterülettel meghatározhatjuk egy termék, vagy szolgáltatás, de akár egy intézmény, illetve befektetés valódi értékét az infokommunikációs korban, az alábbi tényezők alapján:
Környezeti tényezők (fenntarthatóság):
- klímaváltozás, karbonsemlegesség, elektromobilitás, fogyasztásmérséklés
- víz- és légszennyezés
- biodiverzitás védelme
- energiagazdálkodás
- hulladékkezelés
Társadalmi tényezők (felelősség – és szerepvállalás):
- GDPR, személyes adatok és jogok védelme
- ügyfélelégedettség mérés-értékelés
- emberi és munkavállalói érdekek, jogok
Irányítási tényezők (vezetés):
- döntések és irányítás átláthatósága
- jutalmazás és javadalmazás szabályai
- etika, moralitás, tisztességesség és erkölcsösség
- pénzügyi rendszer áttekinthetősége
- számviteli szabályok kialakítása és alkalmazása
- versenyellenes élethelyzetek kialakulási lehetőségének megakadályozása
A legsikeresebb szolgáltatók nem csak kiválóan alkalmazzák ez ESG szemléletét, hanem
3 kulcsterületen kiemelten eredményesek a hosszútávú fennmaradás érdekében:
DIGITALIZÁCIÓ – INNOVÁCIÓ – REPUTÁCIÓ
Mintha csak a magaskulturális szektor – közművelés, köznevelés, művészeti ipar, művészetszolgáltatás – kulcsterületeit határoznánk meg ezzel a 3 készséggel, amelyek a lelki folyamatokat és a spirituális intelligencia (SQ) döntési tényezői befolyásolhatják. Most már tökéletesen látszik, hogy miért az ESG befektetésekről szólt az előző rész, amely megalapozza a tudatos gondoskodás, a pampering folyamatait, amely segítségével eljuthatunk a valóban hatékony marketinging, de erről majd később…
A pampering szó jelentése eredetileg gondoskodást, gondviselést, kényeztetést jelent és a szépséggel, esztitikával, valamint egészséges életmóddal kapcsolatos szövegkörnyezetben jelenik meg a leggyakrabban és az érzelmi folyamatokra, valamint az érzelmi intelligenciára (EQ) gyakorolja a legnagyobb hatást.
Mivel művésztanárként hivatásom a szépség, a hitelesség, az egészségmegőrzés, a fenntarthatóság és a közösségépítés szerepeinek képviselete és tudásának átadása, arra a következtetésre jutottam, hogy a tudatos gondoskodás módszerét beépítem a művésztanári gyakorlatomba és alkalmazom a környezetemben élőkön.
Amióta ezt elhatároztam – úgy nagyjából 2019 eleje óta – megváltozott a szemléletem, még erőteljesebben jelen van a filantrópia az életemben és jóindulatommal készségesebben segítem a szaktudásomra rászorulókat.
A pampering tudatosa alkalmazása révén jelentősen fejlődött a személyiségem, amely segítségével új pozitív tapasztalatokra tehettem szert és fokozódott a megbecsültségem, szóval ezt az élményt szándékozom megosztani.
A pampering, tehát a tudatos gondoskodás megelőző legfőbb feladatok a szabadidőbeosztás megtervezése köré csoportosulnak, amelyből egy valóban elhivatott pedagógusnak rendkívül kevés áll rendelkezésre.
Ezért is fontos, hogy a felhasználható mennyiséget képessé váljunk szinte menedzseri – vagy még jobb, ha befektetői – szemlélettel irányítva felhasználni. Ez annyit tesz, hogy átgondoljuk és megtervezzük, hogy melyik gondoskodási, illetve problémamegoldási feladatunkra mennyi az a legkisebb szükséges szabadidőmennyiség, amely nem terheli az egyéb fontosabb feladatainkra szánt energiákat. Amint ezzel megvagyunk, a további szükséges erőforrásokat, valamint módszereket és eszközöket szükséges meghatározni és hozzárendelni a pampering tevékenységhez.
Azért olyan fontos, hogy a tudatos gondolkodás hogyan-ját elsajátítsuk, mert ez lesz az a módszer, ami által a lehető legnagyobb segítségére lehetünk a partnereinknek, a vezetőknek, a pedagógus kollégáknak, a szülőknek, a növendékeknek és a külső érintetteknek egyaránt.
A társadalomkulturális többlethasznosulásunk és tudatos pampering-szerepvállalásunk révén hiteles és biztos ponttá válhatunk a környezetünkben élők körében, ezáltal bizalommal fordulnak hozzánk és önállóan terjesztik hírnevünket.
Művésztanárként, valamint professzionális alkotó- és előadóművészként személy szerint mások problémáinak megoldásával ment el a legtöbb időm addig, amíg megtanultam tudatosan menedzselni – rangsorolni, elemezni, mérni és értékelni – a problémamegoldásokra szánt szabadidőkapacitásom.
Miután megszülettek a gyermekeim és a környezetemben élő felnőttek is egyre több segítséget vártak tőlem, még nagyobb jelentőséggel bírt az a készségem, amely segítségével a tudatos gondozással töltött – legyen az akár zeneórával, belső ellenőrzéssel, színpadi tevékenységgel, adminisztrációval, kapcsolattartással, közösségépítéssel, vagy csak nagycsaládfenntartói szerepemmel kapcsolatos feladatellátási - munkaórák erőforrásszükségleteit mérsékelhetem és eredményesen felhasználhatom.
Személyes tapasztalatom szerint az emberek általában vágynak az önálló problémamegoldás készségének az elsajátítására, azonban annak elérése érdekében nem hajlandóak feláldozni a kényelmüket, se nem hajlandóak továbbképezni magukat.
A legtöbbeknek az a problémamegoldás, hogy helyettük elvégezzük a feladataikat, azonban ez nem valódi segítség és lelkiismeretileg is helytelen döntés, hiszen ezáltal sosem válhatnak önállóvá és szabaddá.
A szakmailag hasznos és tudatosan gondoskodó problémamegoldásunkkal kapcsolatban érintett célközönségünket szegmentálni szükséges, legalább olyan tekintetben, hogy kinek szükséglet és kinek igény a problémamegoldási segítségünk és a gondoskodásunk.
A munkaadóink esetében ez nem kérdés, számukra elvárás, hogy a legjobb tudásunk szerint segítsük a munkájukat.
A többi szereplő – az ügyfeleink, a partnereink, a segítőink és a támogatóink – esetében azonban a motivációt és a kulturális jellemzőket is szükséges elemeznünk ahhoz, hogy a leghasznosabb segítséget nyújthassuk.
Ez azt jelenti, hogy aki számára szükséglet a segítségünk és kulturális jellemzőiben – attitűdben és szemléletben is – közel áll hozzánk, abban az esetben a legmagasabb hatásfokú és legeredményesebb problémamegoldási szolgáltatást ígérhetjük, hiszen számukra könnyedén leszünk képesek hasznossá válni a tudatos gondoskodás révén.
Ennek a fordítottja is igaz, tehát ha el akarjuk kerülni a kudarclehetőségeket, a sikertelenséget, az erőforrások vesztegetését és a haszontalanságot, akkor a tőlünk kulturálisan távol álló és csak igény szinten megmutatkozó érdeklődők számára a problémamegoldási szolgáltatásnyújtásainkat is el kell kerülnünk!
Készítettem egy ehhez illeszkedő grafikont:
Most jutottunk el odáig, hogy megfelelően értékelni és érteni is tudjuk a blogbejegyzés címében rögzített kifejezést: magaskulturális pampering marketing, tehát a legmagasabb értékű kulturális tartalommal és illeszkedéssel rendelkező tudatos gondoskodás segítségével történő (ön)hirdetés, vagy híresztelés.
Ennek a bonyolult kifejezésnek az az értelme és az alapja, hogy annak a szolgáltatónak, akinek a legértékesebb és legérzékelhetőbb a gondoskodási szándéka – tehát a problémamegoldó szolgáltatása – annak gyorsabban terjed a hírneve, az egyébként az álhírekre és a negatív tapasztalatok azonnali megosztására kiéleződött hétköznapokban is.
A szolgáltatók pampering tevékenységeinek módszere tökéletesen alkalmazható a magaskultúra-közvetítő folyamatokban is, ezért is fontos, hogy minden kulturális szakember tudatos gondoskodóvá váljon és alkalmazza a marketing tevékenységet is annak érdekében, hogy mások is értesüljenek magaskulturális pampering szolgáltatásáról.
A korszerű marketing módszerek ismerete kiemelten fontos annak érdekében, hogy kiemelkedjünk az átlagosból, kitűnjünk a tömegből, a fogyasztók értesüljenek a szakmai tevekénységeinkről, termékeinkről és szolgáltatásainkról, valamint tudatosan felhasználhassák azokat a problémáik megoldására, hiszen a marketing az értelmi folyamatokra, valamint az értelmi intelligenciára (IQ) hat a legnagyobb mértékben.
A magaskulturális pampering marketingstratégia kialakításának egyik legfontosabb feladata az adatstratégia kialakítása. Ehhez nagy segítséget nyújt az Adatstratégia a köznevelésben című blogbejegyzésem.
A korábbi írásomban közreadott információk alapján tudatos célközönség-szegmentálás valósulhat meg, amely azért szükséges, mert a digitalizáció előtt 1 szolgáltatóra jutott 1000 ügyfél, ma már 1000 szolgáltatóra jut 1 ügyfél!!!
Tudunk és értenünk is kell ki a célközönségünk, milyen adatgyűjtésekből származó mérés-értékelés alapján szegmentálhatjuk kisebb csoportokba és milyen termékkel és szolgáltatással a legkönnyebb megcélozni és elérni.
Ezután kezdhetjük el fejleszteni a magaskulturális termékünk és szolgáltatásunk, amit egy hatékony marketingstratégával szélesebb körben is ismertté tehetünk, majd végül az így megjelenő többféle felhasználói célközönségszegmens számára többféle hozzáférési lehetőséget alakíthatunk ki a tudatos értékesítési modellünkkel.
Magaskulturális termék/szolgáltatás
hogyan segít a B2B (szakmai) célközönségnek?
hogyan segít a B2C (személyes) célközönségnek?
Magaskulturális marketingstatégia
hogyan értesül róla a B2B (szakmai) célközönség?
hogyan értesül róla a B2C (személyes) célközönség?
Magaskulturális értékesítési modell
hogyan jut hozzá a B2B (szakmai) célközönség?
hogyan jut hozzá a B2C (személyes) célközönség?
Népszerű tartalommarketing formák:
1. vizuális (video, kép)
2. audio/hang (podcast)
3. szöveg (blog, poszt, ebook)
Összefoglalva: Jól megtervezett és megalkotott, tárgyilagos, átgondolt,
közérthető és lényegretörő tartalmak kellenek!
Ehhez kapcsolódóan a tartalommarketinget érintő MZK – Kultúramarketing online tananyag részletes ismereteket és gyakorlati kompetenciafejlesztést is biztosítanak.
A tartalmak pozitív élményekhez történő társítása a felhasználók esetében a Service Design módszerének alkalmazásával biztosítható. Ez a módszer elősegíti a fogyasztóink szükségleteinek, igényeinek, vágyainak, feltételeinek és elvárásainak mérését, valamint megértését, ezáltal képessé válunk tudatosan létrehozni és továbbfejleszteni olyan értékteremtő és értékközvetítő magaskulturális termékeket és szolgáltatásokat, amelyek a legmagasabb szintű hatékonysággal és társadalomkulturális hasznosulással rendelkeznek.
A társadalomkulturális hasznosulás mértéke attól függ, hogy a felhasználó problémáját milyen mértékben és hatékonysággal, esetleg milyen élményérzet mellett oldotta meg az adott termékünk, vagy szolgáltatásunk.
Rendkívül összetett folyamatról van szó, amely keretrendsere a magaskulturális pampering marketingnek úgy, hogy a magaskultúra a lelki (SQ), a pampering az érzelmi (EQ) és a marketing az értelmi (IQ) folyamatokra hat a service design jótékony-hatékony módszerének alkalmazása közben.
Például, ha egy ember ellátogat egy komolyzenei koncertre, akkor nem feltétlenül egy ismert felcsendülő darab iránti érdeklődésből teszi, hanem azért, mert esetleg az az ismert mű segít emlékezni, felidézni egy jó élményt, amit például gyermekként a szüleivel élt át az adott zenemű meghallgatása közben.
Pontosan emiatt ne becsüljük le a service design jelentőségét, hiszen alkalmazásával olyan rejtett információkhoz is hozzájuthatunk, amelyet a fogyasztók nem tudnak, vagy mernek nyilvánosan megosztani, tehát a hagyományosan használatban lévő adatgyűjtési módszerek ezeket nem képesek feltárni, vagy megjeleníteni.
A service design egyértelműen átélhetővé, érzésmértékűvé, filantróppá és emberközelivé teszi a termékek és szolgáltatások rideg világát annak érdekében, hogy a szolgáltatók és a felhasználók is a lehető legtöbb értékkel az interakciók során. A legfőbb cél rajongható, vágyható és könnyen használható termékek és szolgáltatások megalkotása, amelyek segítenek a felhasználók problémái egyszerűen és erőforrástakarékosan megoldani.
Sajnos ez a szemlélet még nem terjedt el a hazai szolgáltatók körében, annak ellenére, hogy már 30 éve jelen van a tudományos életben, mint az elégedettségre épülő kapcsolattartás és kapcsolati hálóépítés, valamint a kutatás-fejlesztés legegyszerűbb módszere.
A Kölni Egyetemen már 1991-ben publikálta kutatási eredményeit ebben a témában, amelyek legfontosabb tényezői:
1. Azonosítsuk és rögzítsük ügyfeleinket célközönségszegmensekbe érintettség és érdekeltség alapján!
2. Azonosítsuk és empatikusan azonosuljunk a célközönségünk problémájával!
3. A termékeket és szolgáltatásokat a tervezés, szervezés, megvalósítás, ellenőrzés, közreadás, tapasztalatgyűjtés, elégedettségmérés, továbbfejlesztés módszerével alkossuk meg!
4. Alkossunk prémium minőségű ingyenes termékmintát, vagy alapszolgáltatást!
5. Tegyük ismertté a termékmintáinkat és alapszolgáltatásainkat, majd tegyük elérhetővé a fizetős változatokat többféle felhasználói szegmens és hozzáférhetőség szerint!
6. Folyamatmenedzseléssel szervezzük meg az állandó elérhetőség és rendelkezésre állás biztosítását!
A service design arra a legalkalmasabb, hogy a vetélytársainknál gyorsabban képessé váljunk állandósítani a célközönségszegmenseinket, kiterjeszteni a hírnevünket és biztosítani a minőséget. Az elégedettségmérések során begyűjtött tapasztalatok segítségével megfigyelhetjük, hogy a felhasználónk milyen viselkedési mintákat és reakciókat mutat a termékünk, vagy szolgáltatásunk felhasználása közben, tehát milyen élményekkel gazdagodik.
Emellett mérhetővé válnak a fennálló, vagy felmerülő problémák, a szükségletek, igények, vágyak, feltételek és elvárások, amely meghatározzák a bemeneti és kimeneti követelményeket is a felhasználás során, valamint tudatosítja a fogyasztó motivációját és fejlődési potenciálját, tehát hogy miért használja a termékünket, vagy a szolgáltatásunkat és hogyan oldódik meg a problémája a felhasználás után.
A legfőbb cél olyan magaskulturális termékek és szolgáltatások megalkotása, amelyek felhasználásával a fogyasztók jobb és értékesebb, esetleg szabadabb életet élhetnek, mindezt a tudatos gondoskodás legjóindulatúbb formájába öntve és becsomagolva a fogyasztóérdekű marketing széleskörben közreadható módszereivel.
Ezek után a legfontosabb gyakorlati feladat egy hatékony magaskulturális pampering marketingstratégia kidolgozása, amely lehetővé teszi, hogy a folyamatos fejlődéshez és a hosszútávú fennmaradáshoz szükséges naprakész adatokat megszerezzük, elemezzük, korszerű eszközökkel és módszerekkel mérjük-értékeljük és felhasználjuk a továbbfejlesztés, valamint a fogyasztói problémákat megoldó innováció érdekében.
Ehhez minden segítséget készséggel megadok, keress fel bátran!
Ha további segítségre van szükséged, ennek a blogbejegyzésnek
a teljes változatát ebook és podcast formában is elérheted.
Hasznos kiegészítő információkért rendeld meg az alábbi tananyagokat:
Amennyiben bármilyen probléma, kérdés, vagy kérés merül fel, keress fel bátran, mindenben segítek!
Debrecen, 2020. November 22. Domokos János Antal
Trombitaművész-tanár, Karmester,
Nemzeti ösztöndíjas Zeneszerző, Szövegíró,
Szakvizsgázott pedagógus, Közoktatási vezető,
a Művészi Zene Kör tehetségmenedzselő szervezet és
az Alternatív Lehetőségek Művészeti Akadémia vezetője
