2019. november 23., szombat
2019. szeptember 17., kedd
IV. VIZEK – ÍZEK – ZENÉK TERÁPIAFESZTIVÁL 2019 🤩👨👩👧👦🎵🎤🎷🎺🎹🎸♻️🆒🆕
🤩👨👩👧👦🎵🎤🎷🎺🎹🎸♻️🆒🆕
a korszerű egészségfejlesztésért 2019.10.05.Debrecen
GYÓGYÍTÓ ITALOK, ÉTELEK és ZENÉK!!!
Helyszín: DMK Újkerti Közösségi Háza kültere,
rossz idő esetén az Aula - Jerikó utca 17.-19.
A belépés és a parkolás is ingyenes!!!
Programcsomag:
- Állatkerti séta - Művészi Zene Kör családi
élménykoncert
- Ifjúsági Néptáncbemutató
- Kortársművészek kortársművészetben ősbemutatók
- Örömtánc
- MZK Művészexpo - Tehetséges növendékek
bemutatkozása
- Meridián torna
- Közösségi tánc
- Jazz Five Ecoustic jazztáncház
A műsorváltoztatás jogát fenntartjuk!
A teljes műsoridő alatt kreatív családi- és
gyermekprogramok, egészségkóstoló, élményfestés,
térzene, harmóniaséta, illatterápia,
hangszerbemutató és kottakiállítás is várja az érdeklődőket!
A Szervezők a zeneművész tehetségek részére
felajánlásokat gyűjtenek, személyes támogatásával most Ön is segíthet!
TEREMTSÜK MEG EGYÜTT A JÖVŐ ÉRTÉKEIT!
FŐTÁMOGATÓ:
MŰVÉSZI ZENE KÖR
DMK
TÁMOGATÓK:
ARTISTIC MUSIC KOTTAKIADÓ
JAZZ FIVE ZENEKAR
ALTERNATÍV LEHETŐSÉGEK MŰVÉSZETI AKADÉMIA
PARTNEREINK:
Avon 53.Zóna csapata
Szatyor Termelői Piac
Debreceni Népi Együttes
Debreceni Honvéd Táncegyüttes
Blackbird kiegészítők
Központ Ifjúsági Egyesület
Kérjük oldalkedveléssel és megosztással is
csatlakozzon támogatóinkhoz, hogy széles körben elterjedhessen a rendezvény!
Leírás:
A VÍZ - Vizek-Ízek-Zenék Terápiafesztivál célja a
korszerű élet- és egészségfejlesztés tudatosítása, amit – kiemelten a
terápiaértékű víz és egyéb - gyógyhatású italok, ételek, valamint zenék - a
hétköznapokban is használható, populáris formájú, tanító jellegű és
közösségteremtő hatású - felhasználói szintű értékközvetítésével kívánunk
megvalósítani.
Infokommunikációs korunk legnagyobb kihívása az
egészséges, terápia értékű étel-ital és művészi értékű, hosszú távhatású zene
biztosítása az emberek számára, ami rendezvényünkkel - társadalmi és kulturális
szerepvállalásunk szerint - lokális szinten a közös szakmai és személyes
kapcsolati háló fenntartását eredményezi, a városlakó nagyközönség számára
kialakított tematikus - mentális, emocionális és spirituális -
egészségfejlesztő jellegű digitális tudásanyag és adatbázis kialakításával és
naprakész továbbfejlesztésével együtt.
A VÍZ Terápiafesztivál programjában lehetőséget
biztosítunk a gyógyvizek, a gyógyító ételek és a terápia értékű zene széleskörű
megosztásának. A rendezvény-szándékaink szerint - széles közönségréteg számára
nyújt aktív kikapcsolódást és korszerű életfejlesztési ismeretanyag
elmélyítést. A műsor kiemelt programjában kortárs zene és vers ősbemutató
előadások, tehetséges fiatal alkotók és előadók interpretációi és jazz táncház;
az alapprogramban pedig tematikus előadások, zenekari és kórus koncertek,
családi kézműves foglalkozások szerepelnek.
Kísérő programként - kiállító pavilonokban -
kóstolási és vásárlási lehetőség nyílik az érdeklődők számára, valamint kottakiállítás,
hangszer és ajándéktárgyak bemutatója és vására is elérhető lesz. Minden
közreműködő lokális kapcsolati hálóból kerül ki, ezzel a támogatva a helyi
értékek tudatosítását és megbecsülését, továbbá az új szereplők beilleszkedését
és régi partnerek naprakész információkhoz történő hozzájutást.
Kiemelt célközönségünk elsősorban a tanulói,
másodsorban a felnőtt közönség, akiket szeretnénk az élet és egészségfejlesztés
korszerű ismereteinek befogadására nyitottabbá tenni.
A programok összeállítása során a legfontosabb
elvárásunk volt, hogy minden korosztály megtalálja benne a számára megfelelő
prémium minőségű aktív szórakozást. Szeretnénk, ha az emberek nyitottabbá és
befogadóbbá válnának a testi-lelki egészségmegőrzés folyamataira.
A rendezvény ideje alatt kreatív családi- és
gyermekprogramok várják a látogatókat. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy
a város apraja-nagyja kellemes délutánt tölthessen a IV. VÍZ
Terápiafesztiválon.
2019. szeptember 13., péntek
Brand-alkotás a köznevelésben 👩🏽🏫 👨🏽🏫📚 📖 🛤🌄♻️ ✅
Brand-alkotás a köznevelésben
👩🏽🏫 👨🏽🏫📚
📖 🛤🌄♻️ ✅
A XXI.századi
köznevelési változásokat érintő blogbejegyzés-sorozatom ötödik és egyben utolsó témája a köznevelési
brand-alkotás, vagy népszerűbb nevén a márkaépítés, amely a köznevelésben talán
a legfontosabb szempont a közösségi lojalitás kialakításához, fenntartásához és
továbbfejlesztéséhez.
A sorozat első bejegyzése a Generációváltás a köznevelésben címen jelent
meg.
A második téma az Élményfogyasztás a köznevelésben, a harmadik téma
a Tehetséghasznosulás a köznevelésben és a negyedik a Digitális közösségépítés a köznevelésben címen került közreadásra.
A brand-alkotás a köznevelésben is kiemelt fontosságú
tevékenység, hiszen általa érhető el az intézményi márkaismertség kimeneti
célként.
A szabad iskolaválasztás lehetőségéből adódó kondícióváltozásokat a
vidéki kisvárosokban kevésbé, nagyobb városokban, megyeszékhelyeken viszont
erősebben is megérezhetik az intézmények, már a beiskolázás során is.
Azok az intézmények, amelyek a szolgáltatási profiljukkal kapcsolatban
rendelkeznek megfelelő népszerűséggel, a márkaismertségük kiterjesztése által
további vonzóerőt nyerhetnek, ezáltal lehetőségük nyílik a fogyasztói márkájuk jobb
pozicionálására, a munkáltatói márkájuk fejlesztésére és a tehetségmárkájuk
kialakítására egyaránt, amelyekkel már a tudatosabb szülői célközönséget is
könnyebben elérhetik.
A lojalitás klasszikus meghatározása az infokommunikációs korban már nem
alkalmazható a gyakorlatban, hiszen a folytonos változások a köznevelési
tevékenységekre is jelentős hatást gyakorolt, így az elköteleződés
fenntartásához folyamatos változásmenedzselés szükséges.
A korunkra jellemző hatásokat minden résztvevő személyesen is
megtapasztalhatja, ugyanis az intézményi környezetben attitűdváltásként jelent
meg, eltávolodva a tekintélyelvűség minden formájától.
A köznevelést érintő törvényváltozások – kizárólag
az adatszolgáltatásra redukálódó - szabálykövető alkalmazása nem kedvezett a
korábban optimális szinten működő személyes kapcsolattartásnak, így az átlagos
tantestületek körében jellemzővé válhatott a kizárólag a munkavégzés idejére
vonatkozó felületes lojalitás fenntartása, amely a tisztségekkel szemben
tanúsított korábbi tiszteletadás megszűnésével és a legszükségesebb szakmai kommunikációs
formák kialakításával járt. Ennek mélyebb okainak feltárását az olvasóra bízom,
azonban mind a gazdasági világválság következtében kialakult biztonságirányított
környezetfejlesztés, mind a digitalizációval megjelenő multikulturális normák
elterjedése is ide sorolható.
Az új feltételek és az új generációk együttesen olyan alapvető
változásokat hoztak, amelyek a korábbi menedzselési technikákkal
irányíthatatlanná váltak, hiszen a személyes térben jól bevált módszerek a
digitális tér látens elvárásrendszerében már alkalmazhatatlanokká váltak, az
eltérő célközönség miatt.
Ezt a folyamatot
személyesen is volt szerencsém megtapasztalni, ugyanis MŰVÉSZI ZENE KÖR Tehetségmenedzselő szervezetem és az általa biztosított tudáskörnyezetben
időközben kialakult Alternatív Lehetőségek Művészet Akadémia Tehetségmenedzselő program – amely nemzetközi jogvédelem alatt álló digitális
zeneoktatási módszerem révén – sok professzionális művésztanárt vonz, akik a
megváltozott feltételek mellett képtelenek érvényesíteni művészi kiteljesedésüket.
Sajnos azonban az a tapasztalatom, hogy akik a – jellemzően átlagos
tanulókra fenntartott - köznevelési feladatok elvégzését megterhelőnek találják,
körünkben sem alakíthatják ki illeszkedésüket, hiszen az általunk fenntartott
progresszív művészi sokoldalúság és proaktív szervezés menedzselése zaklatottá
teheti életvitelüket.
Az így csökkenő munkateljesítményük viszont már a szervezet hírnevét is
rombolhatja, amit vezetőként sajnos nem vállalhatok fel, a minőségbiztosítás
miatt és a növendékek irányított fejlődése érdekében.
A fiatal munkaerő a
szakmai tevékenységeket is más szemmel nézi, ugyanis kizárólag az
élményforrásokat keresi, ahol összetartó csapattal, céltudatos vezetéssel,
sikerkövető hozzáállással, korszerű kihívásokkal, izgalmas feladatokkal,
naprakész problémamegoldásokkal, megfelelő megbecsüléssel, tisztességes elbírálással,
rangos referenciákkal, nyilvános népszerűséggel, valódi előléptetési
potenciállal, hatékony időbeosztással és versenyképes bérezéssel is találkozhat
a folyamat végén.
Ezen alapfeltételek együttes, vagy legalábbis többségi jelenléte tehát
kedvez a humánerőforrás minőségi fejlesztésének, amellyel egy korszerű
szervezet, vagy intézmény problémamentesen fenntartható.
A napjainkra kialakult általános munkaerőhiány tehát – amely a
köznevelést is jelentősen érinti – a tehetséges szakemberek számára
monopóliumpozíciót teremt, így vezetőként az elfogadás ténye marad a
változáskövetésben.
Vezetőként a változás- és válságmenedzselés a brand-alkotásban
és annak építésében is kiterjedt tapasztalatot jelentett számomra, amit további
tájékozódással hasznos tudásként folyamatosan beépíthetek a szakmai információmegosztó
tevékenységekbe.
Ennek az információtömegnek a begyűjtése, rendszerezése és közérthető formájú közreadása nem kevés szabadidőforrást vesz fel, azonban megfelelő szorgalommal és nyitottsággal hamar elsajátítható, így csak ajánlhatom. ☺
A tehetségmárka kiépítésében a tudatos munkaélmény-fokozás,
a munkatársi komfortérzet fenntartása és a homeoffice vonal erősítése együttesen
olyan hatékonyságot teremthet, amely hosszútávon biztosíthatja az intézmény
fennmaradását és kedvező elbírálásának elterjedését.
A keretrendszer kialakításakor a kulturális tudás, a kulturális
tudatosság és a kulturális kínálat – tehát a mit tudunk, mit akarunk és mit
ajánlunk – látens szabályrendszere meghatározza a szervezeti kultúra valódi
működését.
Látens intézményi alapszabályok:
-
szakmai
tehetségek megszerzése és magtartása (feladatra megfelelő emberek kiválasztása)
-
illeszkedő
személyiségtípusok projektálása (aktívan összeillő munkavégzés és szerepkörök)
-
kollektív
attitűd-kiterjesztés (azonos, nyitott gondolkodás és hozzáállás)
-
kiváló
kommunikáció
-
válságmenedzselés
és változáskövetés
-
progresszív
megjelenés
-
állandó
proaktív jelenlét
Tudatosabb vezetők a
törvények, rendeletek és szabályok közvetítése mellett figyelembe veszik a
brand-alkotás teljes folyamatát, amelynek szegmensei:
-
márkaígéret (hogyan teszi jobbá a világot)
-
fogyasztói
márka (mitől vonzó a régi és új ügyfeleknek,
munkatársaknak = élményfogyasztóknak)
-
tehetségmárka (hogyan szegmentálja és vonzza be a tehetségeket)
A működőképes
keretrendszer fennmaradásához a kulturális hasonlóságok és illeszkedési pontok nyomon
követése is elengedhetetlen, a marketing szakma, a kreatív ipar és a
művészetmenedzsment ismeretek alkalmazása mellett.
A digitális
térben megjelenő nézeteltérések és érdekkülönbségek nem állnak meg az IKT
eszközök kikapcsolásakor, hanem a személyes térben is megállíthatatlanul
terjednek.
A
társadalomkulturálisan legfontosabb szó a kreativitás lett, amelyre a
köznevelés a tehetség, a hasznosulás és a teljesítmény kulcsszavakat is kiterjesztette.
Az intézményen
belül működő mikroközösségek és kulturálisan illeszkedő csoportok viselkedési
mintáit lekövetve a teljes fogyasztói társadalom működését le lehet modellezni,
elég csak a szociálisan aktív, a közösségeket is befolyásolni képes
vezéregyéniségeket megtalálni és megfigyelni, elemezni a körülöttük
történteket.
Ők – ha más
képességekkel nem is, de – szociális tehetséggel mindenképpen rendelkeznek,
ezért nagy hatást gyakorolnak a közösségre, amely kreativitásukat és élettapasztalataikat
használja példaként.
Ez a jelenség az
infokommunikációs korban egyre meghatározóbb és a kreatív gazdaság hosszútávú működésének
alapja lehet.
A kreativitás az
emberek – közélet – társadalom – gazdaság – kultúra tengelyen fokozottan jelen
van, veszélyforrásai is megjelentek már, amit szintetizálva kleptokrácia néven
is emlegetnek a digitális platformok.
Az
alkotótevékenységek előtérbe kerülésével természetesen megjelennek az azokat
ingyen megszerezve nagy anyagi haszon reményében értékesíteni szándékozó
”üzletemberek” is, akik persze a mai - személyes hitelességen alapuló – üzleti kondíciói
között hamar elértéktelenednek a digitális kultúrtársadalom számára.
A kreatív
gazdaság hatása tehát a személyes térre is fokozottan kihat, ami
meghatározhatja a jövőbeli kulturális alapkapcsolatok minőségét és mennyiségét
is, tehát azt, hogy ki kivel kerülhet kapcsolatba, milyen tartós lesz az
együttműködésük és mik lesznek az esetleges veszélyforrások, vagy
érdekkülönbségek.
Pontosan
megjósolni a történéseket természetesen képtelenség, de a világháló hatásainak
globalizálódása ót eltelt évtized tapasztalatai meghatározzák a fő
irányvonalat.
A fejlődés
központjában a tudás áll, amely a köznevelés legfőbb hozzáadott értéke.
A tudás naprakész,
kreatív felhasználása a mindennapi tevékenységekben ennek az értéknek a valódi
hasznosulása, amit a klasszikus értékeket és korszerű ismereteket szintetizáló digitális
kultúra tesz teljessé.
(Forrás: Ságvári – Lengyel 2008:19)
A köznevelési alapfeltételek, mint a brand-alkotó sztenderdjei:
Napjainkban jellemzővé vált a szakmai fluktuáció, amely a fenntartó
részéről nehéz döntések meghozatalát kívánja.
Az egyik ilyen döntés, hogy a minőségbiztosítás érdekében standardizálta
a szakmai ellenőrzés folyamatait.
A másik döntés a személyi feltételekre vonatkozik, amely a sokoldalú
szaktudás és tapasztalatok helyett könnyen megszerezhető szakmai ismeretek és eljárások
bevezetésével jár annak érdekében, hogy a humánerőforrás-menedzselési
gyakorlatban a könnyen pótolható munkaerő alapfeltétellé válhasson.
Ez a gyakorlat – a minőségbiztosítási sztenderdekhez hasonlóan – szintén
a versenyszférából került át a közszférába, amely segítségével a fluktuáció
demoralizáló hatása mérsékelhető.
Az infokommunikációs korszak sikerkövető munkahelye az élményeket előre
bocsájtja a munkavállalók rendelkezésére, hogy aztán hasznosulásuk magas
szinten megvalósulhasson.
Ennek az alapfeltételnek az elfogadása kulcsfontosságú a köznevelési
intézményvezetés körében, a valódi – hosszútávú hírnévmegőrzést és
értékteremtést megvalósító – brand-alkotás érdekében.
A korszerű munkahelyek – ideértve a köznevelési
intézményeket is - legalább 3 fontos vonzóerővel rendelkeznek a XXI. Században,
amelyek közül a munkavállaló kiválaszthatja a neki legelőnyösebbeket:
1.
minőségi bérezés (csak a magasan
képzettek számára minőségi prémium - versenyképes szaktudásért és szakmai
tapasztalatokért kevés munka/sok pénz modell)
2.
egészséges környezet
3.
túlterhelésmentesség
4.
tisztességes hozzáállás, igazságos
elbírálás
5.
megbecsültség
6.
kedvező munkamorál
7.
korszerű eszközök (proaktív/előremutató
– a fogyasztói termékektől fejlettebb - eszközök hozzáférhetősége)
8.
naprakész módszerek (progresszív/élvonalbeli
kölcsönös tudásmegosztással)
9.
egzisztenciális stabilitás
10.
hosszútávú tervezés lehetősége
11.
biztonságérzet és valódi
biztonság
12.
kölcsönösség
13.
valódi személyiségorientált
vezetőség
14.
valódi személyre szabható
feladatellátás
15.
egyszerűsítés és önállóság
potenciálja a munkafolyamatokban
Minden bizonnyal az élmények alapértékek nélkül nem okoznak illeszkedési
motivációt a munkavállalók részéről, így az értékközvetítő szervezeti kultúra
kialakítása és fenntartása elengedhetetlen a munkaerő megtartásához és a
folyamatos fejlődési potenciál eléréséhez.
A hagyományos állás-modellekben főnök-beosztott viszonyban nagy
képzettségi-, tájékozottsági- és attitűdkülönbségekkel, különböző beosztásokban
dolgoznak a munkavállalók, amely fő célja a hasznos munkaidőeltöltés.
Egy korszerű munkahelyen munka-modell alapján – közel azonos
képzettségi-, tájékozottsági- és attitűdszinten - tevékenykednek a munkatársak
egymást kiegészítő szerepkörökben, akik fő célja a konstruktív
alkotások létrehozása.
A klasszikus értékek – mint a kedvesség, tisztesség, megbecsülés,
támogatás, barátság, család… - szükséglete igen magas a munkavállalók körében,
emellett igényként jelenik meg a magas szakértelem és teljesítmény mellé
társított magas bérezés, a komfortos – kiemelten az élettartamnövelő – munkakörülmények,
egészségmegóvási feltétellel.
Egy rendkívül helytelen, de meggyőző hasonlattal élve: mindig azt a lovat
ütik, amelyik húz (ami ugye csak egy ONE MAN kihasználás, nem valódi szervezeti
munkavégzés) – de előtte jól táplált gondoskodással, célzott dicséretekkel és
szóbeli ajándékokkal felkészítjük a szakmai tehetséget többletmegterhelésekre.
Ez olyan vezetés alatt jellemző, ahol az alapértékek nincsenek
megfogalmazva, rögzítve és széles körben tudatosítva.
KÉPTELENSÉG KÖZNEVELÉSI BRANDET ÉPTENI ALAPÉRTÉKEK
NÉLKÜL!!!
Mivel a brand-alkotás és annak kiegyensúlyozott működtetése a célközönség
– munkatársak – tehetségek feltételeinek kényes egyensúlyán múlik, szükséges
a szervezeti elégedettséget folyamatosan mérni.
A fogyasztói társadalomban ez kiemelten fontos feladat, hiszen a
márkahűség és az új felhasználók bevonzásának eredményessége is ettől függ.
Ne felejtsük
el az élményt!
Az életünk ebben a gyorsan változó digitális ködben egyfajta táncként is
szemléltethető, amelyet egy modell kidolgozásával kívántam elérni:
ÉLET-Élmény-Tánc-Modell:
-
a munka legyen: jelentéktelen, gyors
és halk élmény
-
a magánélet legyen: jelentős, lassú
és hangos élmény
folytatása hamarosan…
Amennyiben ezt a
bizonyos élet-élmény-táncot kiegyensúlyozottan és tudatosan táncoljuk, a tudásalapú
fejlődés nem maradhat el, amely a jövő köznevelésében fog igazán megmutatkozni,
amint a szülők és a tanulók is hozzászoknak a többletterhelésekhez és
elfogadják az életfogytig tartó tanulás elvárásait.
A tudásszerzés
sem marad majd el az élményfogyasztás többi szegmensétől, csak a tanulás – a legújabb
generációkkal - szórakozásként történő elfogadása szükséges hozzá.
A
tudásfogyasztás üzleti potenciálja, avagy értékkiválasztódás az edukációs
túlkínálatban ma sem egyszerű, főleg ha az intézményi szolgáltatásokra és az
azokat ellátó humánerőforrásra gondolunk.
Jelenleg ez a
két intézményi terület határozza meg, hogy a köznevelés a biztonságos működés
mellett továbbfejlődésre képes lehet-e a közeljövőben.
A fogyasztóbarát
intézmények képesek lesznek a személyes
és célközönségi problémamegoldások valódi üzlet-szakmai értékét, valamint
az individuális és közösségi problémákra
talált hatékony szakmai megoldások pontos árképzését is meghatározni, a rövid- és hosszú távú tervezés
megtérülési potenciálja mellett.
Az árképzési
modellek az 5 éves terv és a 10 éves program alatt folyamatosan megújulnak, így
a köznevelés-szakmai alapszolgáltatások és a prémium edukációs termékek célközönségelérése
és árképzési különbségei tudatosan megjelenhetnek a köztudatban és valódi adatfeldolgozás
mellett lesznek mérhetőek azok közösségi hasznosulásai.
A hosszútávú fennmaradáshoz szükséges a hitelességről és a jó szándékról is
tanúsítani a környezetet a köznevelésben, mert a jövő generációi - David
Buckingham szerint - már képesek lehetnek:
-
kreatívan alkotni
-
közösségileg hasznosulni
-
tudatosan együttműködni
-
kritikusan gondolkodni
-
adatokat elemezni, feldolgozni
-
információt használható tudássá
konvertálni
-
kulturális illeszkedési pontokat
meghatározni
-
forrásokat, értékeket felkutatni
és felhasználni
-
véleményt érthetően közreadni
-
látens üzeneteket és érdekeket
felismerni
-
globális összefüggéseket átlátni
és megérteni
-
multidimenzionálisan kommunikálni,
kifejezni
-
informálisan elrejtőzni
-
önállóan tervezni és szervezni
-
gyorsan probléma-megoldani és
konfliktus-kezelni
A fogyasztói alapfeltételek –
ideértve a szükségleteket és az igényeket is - tehát nagyon gyorsan változnak,
de a brand-alkotás a köznevelésben megfelelő védettséget adhat az
intézményeknek a fennmaradáshoz, amennyiben a vezetők képesek lesznek felmérni
és beépíteni a célközönség értékeit a fejlesztési tervekbe.
A kreatív gazdaság működéséhez hasonlóan a köznevelésben is hamar
eljöhet az időszak, amikor a fogyasztók, tehát a tudásfelhasználók döntik el
milyen ismeretekre és készségekre lesz szükségük a mindennapjaikban és ezek célzott
fejlesztését várják el a köznevelési intézményektől.
Mert ha a kereslet nagy, nagy lesz a kínálat is!!!
Debrecen, 2019. Május
4.
Trombitaművész-tanár, Karmester,
Nemzeti ösztöndíjas Zeneszerző, Szövegíró,
Szakvizsgázott pedagógus, Közoktatási vezető,
a Művészi
Zene Kör tehetségmenedzselő szervezet és
az Alternatív Lehetőségek Művészeti Akadémia vezetője
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)